Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából...
· A bútorokból, használati tárgyakból, építőanyagokból (OSB-lap, laminált padló, parketta) vegyi anyagok, illékony szerves vegyületek kerülhetnek a beltéri levegőbe
· Ezek többsége gyúlékony, rákkeltő, aspirációs veszélyeket jelent, szem- és bőrirritációt okoz.
· A szellőzőberendezés és a gipszkarton a probléma forrásává is válhatnak: az innen “támadó” gombák, baktériumok okozhatnak komoly egészségkárosodást
· A munka minősége 5-10%-kal növelhető, amennyiben jó a munkahelyi levegő
· A munkaerő megtartása ma már egyre fontosabb problémát jelent, ezért is nagyon fontos, hogy jó munkakörülményeket teremtsünk
· A területet európai és magyar rendeletek is szabályozzák
· A rendeletek betartásával és laboratóriumi vizsgálatokkal garantálható a jó levegő!
A jó levegőminőség alapvető munkavállalói érdek, egyrészt egészségvédelmi okokból (a munkavállalók távolmaradását 30%-ban légúti megbetegedések okozzák), másrészt pedig a kiváló belső levegőminőség a termelékenység 5-10%-os növekedését teszi lehetővé! Ez megmutatkozik az emberi munka hatékonyságában és a megtermelt áruk minőségében is, elég csak az élelmiszeripari üzemekre, például konzervgyárakra gondolni, ahol komoly minőségromlást eredményezhet, ha bármilyen szennyeződés a termékbe kerül – mondta Dr. Magyar Donát aerobiológus szakértő a beltéri levegőről szervezett konferencián a WESSLING Tudásközpontban.
Biológiai szennyezők a munkahelyen
A szellőzőberendezések akár a probléma forrásává is válhatnak – derült ki előadásából –, hiszen a vezetékekben, hőcserélőkőn, szűrőkön lerakódó por különböző gombáknak szolgálhat tápanyagul, a légtechnikai berendezések pedig az épület távoli pontjaira is eljuttatják a spórákat. Egy mezőgazdasági feldolgozó és csomagoló üzemben például még a termékekbe is bekerültek a szellőzőben elszaporodott gombák. Nemcsak az üzemek érintettek, az irodák gipszkarton falainak belső oldalán beázás hatására olyan gombatelepek alakultak ki, amelyek mikotoxin-tartalmú spórái a levegőbe kerülve orrvérzést, véres köhögést és allergiát okoztak. A szupermarketekben bizonyos gombák mennyisége pedig több esetben a határértékek akár tízszeresét is meghaladta.
A nem megfelelően karbantartott szellőzőrendszereknél komoly gondot okozhat még a hírhedt, akár halálos tüdőgyulladást is okozó Legionella, illetve a galambürülékben megtelepedő Cyptococcus neoformans is, amelynek hatására agyhártyagyulladás alakulhat ki.
Nem biológiai eredetű szennyeződésekre is fény derült: a nem megfelelően tömített légtechnikai csövek kőzetgyapot szigetelésének törmeléke például a levegőbe kerülve irritációt (bevérzett szemet) okozhat, egy festőüzemben pedig csak a mikroszkopikus vizsgálatok után jöttek rá, hogy a festés egyenetlenségét a papírdobozok levegőben szálló apró kartonszálai okozták.
Törekedni kell arra, hogy a lakásokba, irodákba alacsony formaldehid-kibocsátású anyagokat építsünk be. Egészségügyi kockázatot jelent a forgácstermékekből gyantaanyaggal összeragasztott OSB-lap, amelynek jelentős a mérgező formeldehid-kibocsátása. Jó hír viszont, hogy egyes szobanövények valamennyire képesek lebontani ezt a vegyületet!
A munka minősége akár 10 százalékkal is növelhető, amennyiben a munkahelyi levegő minősége megfelelő
Miért kell tartani az illékony szerves vegyületektől?
Az említett formaldehid azok közé az úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC-k) közé tartozik, amelyekkel a mindennapjaink során számtalan módon találkozhatunk. Amint azt Filep Zoltán, az eseményt szervező WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi laboratóriumának vezetője elmondta, az illékony szerves vegyületek a bútorokból, építőipari anyagokból, használati tárgyakból párolognak ki.
A levegőben leggyakrabban talált veszélyes anyagok a benzol, toluol, sztirol, triklóretilén, tetraklór-etilén. Ezek többsége gyúlékony, rákkeltő, aspirációs veszélyeket jelent, szem- és bőrirritációt okoz – tudtuk meg Dr. Hudák Arankától, az OKI Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága munkatársától. A kandidátus főorvos elmondta, hogy az illékony anyagoknak elsősorban idegrendszeri hatásuk van (emellett a szívre, a keringésre, a vérképző rendszerre, a májra és a vesére is hatással vannak). Kikerülhetnek a munkakörnyezetbe, felszívódhatnak és felhalmozódhatnak a bőrön keresztül – mondta el Dr. Hudák Aranka.
Filep Zoltán kiemelte, hogy a munkavédelmi törvényeknek megfelelő vizsgálatok elvégzése elemi érdeke és kötelessége a munkáltatóknak, hiszen amennyiben az ellenőrzéseken mért értékek nem felelnek meg az ajánlásoknak és a szigorúan megállapított határértékeknek, súlyos büntetésre számíthatnak.
Az illékony szerves vegyületek közé tartozó formaldehid forrásai lehetnek többek között a bútorok, a parketta és egyéb építési anyagok is
Hogyan szabályozzák a munkahelyi levegőt?
Amint azt Hudák Arankától megtudtuk, a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékét egy műszakra állapítják meg. Európai szinten a SCOEL-bizottság állapítja meg és az EU-Bizottság fogadja el a határértékeket, majd ez alapján kell nemzeti hatáskörben bevezetni azokat. A magyar szabályozásban a 25/2000-es rendelet 1. számú mellékletének első paragfrafusa határozza meg a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékeit. A Biológiai Expozíciós Mutatókkal (BEM) kapcsolatos teendőket a 33/1998-as NM-rendelet, a klímaparamétereket pedig a 3/2002-es SzCsM rendelet tartalmazza.
A beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel. Az olyan laborokban, mint a WESSLING egy óra alatt akár 180 komponenst is ki tudnak mutatni.
Jó levegővel szerezzünk jó munkaerőt?
Annak érdekében, hogy a vállalatok a cikk elején említett 5-10 százalékos termelékenység-növekedést el tudják érni, a munkabiztonsági szabályok betartása és a megfelelő védőeszközök használata mellett elengedhetetlen a levegő minőségének rendszeres ellenőrzése – tette hozzá Filep Zoltán. A laboratóriumi mérések során a feladatnak leginkább megfelelő, az adott szervezet által kalibrált mérőműszert választják ki, mintát vesznek, mérnek, jól ismerve az anyagokat, a körülményeket és a paramétereket. Minderről a konferencia résztvevői a WESSLING Tudásközpont szupermodern laboratóriumaiban tett túra során is meggyőződhettek. A beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel: egy óra alatt akár 180 komponenst is képesek kimutatni.
A komoly egészségügyi kockázatot jelentő illékony szerves vegyületek, gombák és baktériumok mellett rendkívül fontos a megfelelő hőmérséklet, a zaj, illetve a légkondicionáló berendezés működése is. Fontos, hogy olyan munkakörülményeket teremtsünk, amelyek között a dolgozók jól érzik magukat - mindez ma azért is időszerű, mert a munkaerő megtartása már egyre nagyobb problémát jelent – hívta fel a munkahelyi levegő vizsgálatának másik fontos szempontjára a figyelmet Filep Zoltán. A munkavállalók egészsége, közérzete és jóléte tehát rendkívül fontos a munkahelyi légkör és a munka hatásfoka miatt is. Az a vállalkozás, amelyik erre odafigyel, akár komoly piaci előnyre is szert tehet vetélytársaival szemben.
A munkaerő megtartása ma már egyre nagyobb problémát jelent. Teremtsünk olyan körülményeket, amelyek között a dolgozók jól érzik magukat!
További érdekes cikkek a témában:
Mit kell tudni a formaldehidról?
Mitől függ a munkahelyi hőmérséklet?
Fotók: Laboratorium.hu, Shutterstock