Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián...

Amellett, hogy a Nébih a pandémiával kapcsolatos tájékoztatás és megelőzés érdekében tematizált aloldalt hozott létre, a vállalkozások számára útmutatót és segédletet alkotott, számos kiemelt ellenőrzést hajtott végre, valamint számos más intézkedést tett, 2021-ben újabb karanténkutatást is végzett, hogy megtudja, hogyan érintette a vásárlókat a vírushelyzet – mondta el Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb tanácskozásán, a hatóság és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián.

A Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2020 májusában mérte fel először, hogy a koronavírus hatására miben változott az élelmiszerekhez fűződő viszonyunk. A 2021-ben megismételt „Karanténkutatás 2.0” mintegy 2000 résztvevőjének válaszaiból kiderült, hogy bár szinte minden válaszadó betartotta a kötelező maszkviselés szabályait a boltokban, az egyéb óvintézkedések, például a távolságtartás, a kézfertőtlenítés vagy a kesztyű viselése csökkenő tendenciát mutatott.

A boltlátogatási gyakoriság nőtt az első hullámhoz képest, de még nem érte el a járvány előtti mértéket, ráadásul tovább nőtt azoknak az aránya, akik éltek az online élelmiszervásárlás lehetőségével.

A karantén nem változtatta meg a fogyasztói szokásokat az élelmiszervásárlási szempontok tekintetében, ugyanakkor a preferenciasorrend módosult. Az íz és a minőség továbbra is fontos volt, viszont előtérbe kerültek az egészségességi szempontok, és az emberek visszatértek a megszokott márkákhoz.

A bevásárlási mennyiségek visszatértek a Covid-19 időszak előtti szinthez, kevésbé jellemző a felhalmozás. A tartósság, mint döntési szempont visszaesett. A háztartásokban tartalékolt élelmiszer mennyisége nem változott jelentősen, de a legalább 2 hétre elegendő élelmiszertartalékok aránya kis mértékben csökkent. (A tudatosan megtervezett élelmiszertartalék hasznos lehet, ehhez a Nébih élelmiszertartalékolási útmutatón keresztül nyújt segítséget.) A válaszadók többsége ismét arról számolt be, hogy csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszerek mennyisége, azonban 57% úgy tapasztalta, hogy több csomagolási hulladék keletkezett, mint a járványt megelőzően. A felhalmozott készletek kapcsán a háztartások ötöde látta úgy, hogy azokat nem tudja majd időben elfogyasztani, amely több mint a duplája az első hullám idején tapasztalt értéknek. Csaknem felük nyilatkozta, hogy nyitott lenne a karitatív célú felajánlásra.

Érdekes és elgondolkoztató, hogy a járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint fogytak. Bár az átlagos fogyás mértéke (7,5 kg) nagyobb volt, mint az átlagos hízásé (5 kg), a magyar lakosság testtömege összességében átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott az első és a harmadik hullám között, tehát nem sikerült lefaragni az első hullám idejére felszedett 1 „karantén kilóból”.

Az okok nyilvánvalók: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például sokkal többet ülünk, mint korábban. A táplálkozás területén azonban pozitív tendenciák is tapasztalhatók, tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelére, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, a zsír és szénhidrát csökkentésére. Felfedeztük a kisebb adagok előnyeit is: 17% eszik kisebb adagokat, miközben csak 9,5% nagyobbakat, mint korábban.

A lakosság még mindig nagyobb figyelmet fordított az otthoni élelmiszerbiztonságra a harmadik hullám során, de a járvány első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható.

A kutatásról további részletes adatok olvashatók a „Karanténkutatás 2.0” – kutatási összefoglalóban.

A 13. Hungalimentaria konferencia

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait. Az idei konferenciánk mottója: „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszer-biztonságért”.Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági tanácskozásán a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata mellett szóba került az élelmiszer-biztonság szinte összes fontos, aktuális kérdése a jogi szabályozástól az étrend-kiegészítőkön át a növényvédő szerekig. Szó esett az élelmiszerláncban vizsgáló nem állami laborok működési feltételeiről, jogi szabályozásáról, a mikrobiológiai laboratóriumok ellenőrzéséről, az OGYÉI hatáskörébe tartozó élelmiszer-biztonsági feladatokról. Fontos tudományos előadások hangzottak el a növényi étrend, a vegán húsok, a fenntartható élelmiszer-ellátás témakörében. Kiderült az is, hogyan lehet ellenőrizni az élelmiszerek minőségét aromavizsgálattal, mit kell tudni az érzékszervi bírálók látásvizsgálatairól vagy éppen a hústermékek érzékszervi vizsgálatairól, milyen alternatív védekezések lehetségesek a patogének ellen. Egyik kiemelt téma volt a csomagolóanyagok vizsgálata, azon belül is az ételekben is kimutatható MOSH-MOAH-vegyületek, valamint a hulladékmentes ételcsomagolási megoldások. Emellett neves szakemberek beszéltek a tápértékek jelöléséről, az allergének kezeléséről, a gabonalisztek penészmentesítéséről, a száraztészták tojástartalmáról.