Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában...

Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A tavaly decemberi jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása ma már nem csak lehetőség, hanem előírás is. A jövőben a hatóság már a növényvédelmi technológiai ellenőrzés során vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem alapelveit betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést – minderről részletesebben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos tájékoztatásában olvashat.

2022-ben tehát különösen nagy figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek alkalmazására, ám a tavaszi időszak nem csak ezért rendkívül fontos a termelők és a kereskedők számára.

A 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező WESSLING Tudásközpont független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést, aprimőr áruk esetében ugyanis a megfelelő termesztési technológia, fajta és az értékesítési csatornák megtalálása mellett a legnehezebb helyzetben akkor találja magát a termelő, ha a betakarítás közeledtével, növénybetegséggel vagy olyan kártevővel találja szemben magát, amely ellen csak növényvédő szerekkel, peszticidekkel védekezhet – mondta el Vadasi Tamás, a WESSLING Hungary Kft. Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.

Kiemelte, hogy a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek (peszticidek) nélkül a Föld lakosságának élelmezése ma elképzelhetetlen feladat lenne. Permetezés nélkül ugyanis elszaporodnak a kártevők, virulnak a penészgombák, termelődhetnek a mikotoxinok. A megfelelő agrotechnológia gyakorlata mellett elfogadható szint alatt lehet tartani a kártevők tevékenységét, ugyanakkor az élelmiszereinkben kétségtelenül megjelennek a növényvédőszerek maradékai, amelyek a jogszabályi határérték felett különböző mértékben ugyan, de veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Különösen káros az úgynevezett koktélhatás: amely során a gyümölcsön, zöldségen, illetve a szántóföldi növényeken megtalálható különböző növényvédőszerek egyedileg vizsgálva az előírt határérték alatt maradnak ugyan, de egészségre gyakorolt hatásuk összeadódhat, amely során egy bizonyos belső szervekre – például a májra – lehetnek káros hatással.

Ezért is rendkívül fontos a rendszeres, független laboratóriumi vizsgálat, amely a kiskereskedelmi láncok részéről is egyre szigorúbb elvárás.

A növényvédő szerek csoportjai

A növényvédőszerek az esetek 60%-ában rovarok ellen használt készítmények, amelyek korábban veszélyes arzénvegyületet, illetve nikotint tartalmaztak, napjainkban azonban ezeket kiszorították a klórozott szénhidrogének és a szerves foszforvegyületek.

A növényvédőszerek második csoportját a gombaölők alkotják, amelyek a különböző növénykultúrák gombás betegségeinek megelőzésére, a vetőmagvak gombás fertőzöttségének megszüntetésére szolgálnak. A szervetlen gombaölő szerek közül a réz- és kéntartalmúak a legismertebbek (réz-szulfát, réz-oxiklorid…stb.). Ezeknek a szereknek a nagy része ökológiai gazdálkodásban is használható, jellemzően megelőző jelleggel kell őket használni és figyelni kell a perszelés veszélyére is, nem mindegy tehát, hogy a réz milyen formában van jelen a termékben, illetve a növény milyen fejlődési állapotában használjuk őket.

A harmadik csoportot a gyomirtó szerek képezik, amelyek rendeltetése, hogy a kultúrnövényeket megvédjék a gyomosodástól, egyes változataik azonban a kezelt területen minden zöld növényt képesek elpusztítani. Bizonyos esetekben a termények átveszik a gyomirtó szerek sajátos szagát és ízét, amelyek az adott élelmiszer ipari és konyhai feldolgozása közben akár fel is erősödhetnek.

Hogyan tud segíteni a laboratórium?

Nagy kihívást jelent tehát a termelők számára az élelmiszerbotrányokkal tarkított piacon saját termékeik kiváló minőségét bizonyítani.

A WESSLING laboratórium az alábbi szolgáltatásaival tud segíteni a termelőknek abban, hogy termékük növényvédő szer mentességét akkreditált laboratóriumi jegyzőkönyvvel is igazolni tudják a vevőjük felé:

  • Közel 600-féle növényvédő szer (peszticid)-hatóanyag  akkreditált „screening” (áttekintő) vizsgálata rövid határidővel zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszermintákból;
  • Bizonyos élelmiszerek, illetve élelmiszer-nyersanyagok csoportspecifikus vizsgálata, valamint egyedi módszerekkel mérhető komponensek (például glifozát, etefon, klorát/perklorát, klórmekvát/mepikvát, Foszetil-Al stb.) meghatározása;
  • Friss zöldség- és gyümölcsminták screening vizsgálatának igény szerinti kiegészítése ditiokarbamátok vizsgálatával; takarmányminták vizsgálata (főként klórozott növényvédő szerekre, valamint dioxinokra és PCB-kre).
  • A szermaradékok vizsgálata a Fruitmonitoring rendszere szerint, illetve a mérési adatok feltöltése annak rendszerébe.
  • A Wessling laboratóriuma a QS fruit and vegetable tanúsítványával is rendelkezik, amely különösen a Németországba történő zöldség-gyümölcs exportálás esetén lehet fontos a termelők számára
  • Kérésre a mérési eredményeket össze is vetjük a vonatkozó jogszabályban előírt határértékekkel, vagyis megfelelőségi nyilatkozat formájában véleményezzük a mért adatokat.
  • ARfD (akut referencia dózis) számítás, amely az egy nap alatti bevitel egészségre gyakorolt káros hatásának megítélésére szolgál.

Az eredményeket sürgős esetben akár 3 munkanapos határidővel is tudjuk biztosítani, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy hosszabb átfutási idő esetén az eladásra szánt termék minősége csökkenhet.