Az elmúlt időszakban az egészség megtartása iránti igény előtérbe került a lakosság körében.  Az átlag fogyasztó az egészséges táplálkozás részeként tekint az étrend-kiegészítőkre, ezért is fontos tudni, valójában mire is szolgálnak ezek a készítmények – hangzott el a Nébih és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián, ahol az is kiderült, milyen hibákat találtak a népszerű termékcsoportnál...

Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat (vitamin, ásványi anyag), valamint egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat (gyógynövények, növényi kivonatok, izolált vagy szintetikus anyagok), és elsődleges céljuk, hogy ezekkel az összetevőkkel egészítsék ki a normál étrendet.

Az étrend-kiegészítők azonban jogi szempontból élelmiszereknek tekinthetők, és előre csomagolt formában (például kapszula, tabletta, port tartalmazó tasak, ampulla, csepegtetős üveg) kerülhetnek forgalomba – mondta el Feigl Edit, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóság főigazgató-helyettese.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól 2021. szeptember 30-ig 1753 db bejelentett étrend-kiegészítő készítmény kockázatértékelése során 984 esetben sajnos felmerült összetételt és/vagy jelölést érintő közegészségügyi kockázat. Az összetétellel kapcsolatos problémák túlnyomó részét az jelentette, hogy a termék új (vagy feltételezhetően új) élelmiszert tartalmazott. A jelölési problémák döntő többségénél a hiányzó vagy nem megfelelően feltüntetett kötelező elemek okoztak gondot.

Már a lakosság körében is egyre inkább elismert tény, hogy a C- és D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, ám Feigl Edit kiemelte, hogy az étrend-kiegészítők promóciója során nem szabad betegséget megelőző vagy azt kezelő hatást kommunikálni, ahogy a megfogalmazásban sem lehet hivatkozni az immunrendszer működésével kapcsolatos erősítő, stimuláló, optimalizáló hatásra. Kerülendők emellett a „fontos”, „esszenciális”, „nélkülözhetetlen” és hasonló kifejezések! Helyettük a „részt vesz”, „szerepet játszik” „hozzájárul”, stb. szavak alkalmazása a javasolt.

A MÉKISZ elnöke a MÉKISZ és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) összefogva küzd az étrend-kiegészítők hamisítása ellen. A Testnevelési Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ Laboratóriuma és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbIH) együttműködési megállapodást kötött, amelynek célja a fogyasztók egészségvédelmének és az étrend-kiegészítők minőségének biztosítása – derült ki Dr. Bérci István, a MÉKISZ elnöke és Dr. Utczás Margita, a Testnevelési Egyetem Laboratóriuma vezetőjének előadásából.

A Hungalimentaria programja és előadásainak összefoglalója, valamint azok diái ide kattintvamegtalálhatók.

A 13. Hungalimentaria konferencia


A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait. Az idei konferenciánk mottója: „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszer-biztonságért”. Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági tanácskozásán a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata mellett szóba került az élelmiszer-biztonság szinte összes fontos, aktuális kérdése a jogi szabályozástól az étrend-kiegészítőkön át a növényvédő szerekig. Szó esett az élelmiszerláncban vizsgáló nem állami laborok működési feltételeiről, jogi szabályozásáról, a mikrobiológiai laboratóriumok ellenőrzéséről, az OGYÉI hatáskörébe tartozó élelmiszer-biztonsági feladatokról. Fontos tudományos előadások hangzottak el a növényi étrend, a vegán húsok, a fenntartható élelmiszer-ellátás témakörében. Előadás hangzott el arról is, hogyan lehet ellenőrizni az élelmiszerek minőségét aromavizsgálattal, mit kell tudni az érzékszervi bírálók látásvizsgálatairól vagy éppen a hústermékek érzékszervi vizsgálatairól, milyen alternatív védekezések lehetségesek a patogének ellen. Egyik kiemelt téma volt a csomagolóanyagok vizsgálata, azon belül is az ételekben is kimutatható MOSH-MOAH-vegyületek, valamint a hulladékmentes ételcsomagolási megoldások. Emellett neves szakemberek beszéltek a tápértékek jelöléséről, az allergének kezeléséről, a gabonalisztek penészmentesítéséről, a száraztészták tojástartalmáról.