A laboratorium.hu honlapon sorra bemutatjuk azokat a vizsgálatokat, amelyek életünk minőségének javítását szolgálják. Az élelmiszerek, gyógyszerek és a környezetre ártalmas anyagok mintavételéről, vizsgálatáról már írtunk. De vajon hogy vizsgáljuk meg az egészséget is súlyosan károsító azbesztet? A kérdés azért jogos, mert ezt az anyagot még jelenleg is számos ipari- és középület tartalmazza...

Az azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestiosis, a mesotelioma és a tüdőrák is. Éppen ezért rendkívül fontos az azbeszt vizsgálata. Magyarországon még közel 200 ezer négyzetméternyi azbeszt található különösen a nyugat-dunántúli lakótelepek födémjeibe és egyéb szerkezeti elemeibe építve.

Az azbeszt kémiai elnevezése: magnézium-szilikát, amely egy rostszerkezetű ásvány, létezik fehér (kirotil), kék (krokidolit) és barna (amozit) változata, ezek Magyarországon is előfordulnak. Az azbeszt szó egyébként éghetetlent jelent, és éppen e remek hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően használták fel: a fékbetétek, tűzvédelmi kesztyűk és ruhák mellett jellemzően az építőiparban alkalmazták ezt az anyagot már a 19. század óta, a huszadik század második felében pedig már ipari méretekben is. A mindenki által ismert azbesztpalatetők és azbeszt-cementcsövek mellett az úgynevezett szórt azbesztet (cement, víz és azbeszt keveréke) használták fel elsősorban a már említett födémeknél.

Vizsgálata, és az azbesztmentesítés egy rendkívül fontos, ám korántsem egyszerű feladat, egyrészt mert az erre vonatkozó szabályozás rendkívül szigorú, másrészt pedig azért, mert a vizsgálat és a mentesítés során nem juthat a levegőbe, nem károsíthatja a környezetet, nem veszélyeztetheti az emberek egészségét a bontás, illetve a mérések során felszabaduló azbesztpor.

Hogyan zajlik tehát az azbesztvizsgálat?

1. A megfelelő levegőtisztasági mérések után az adott helyiséget negatív nyomás alá helyezik.

2. Zsilipkamrát létesítenek, hogy onnan semmi ne juthasson ki.

3. Az ott dolgozók túlnyomásos maszkot viselnek, és így végzik el a mentesítést.

4. A vizsgálat során (előtte és után is) megmérik a levegő azbeszttartalmát.

Ez utóbbi úgy zajlik, hogy a helyszíni szemle után identifikálják az azbesztet a begyűjtött anyagmintákban, meghatározzák a rostszám szerinti koncentrációt fáziskontraszt-mikroszkóppal, illetve elektronmikroszkóppal.

Az azbesztazonosítás akkreditált vizsgálat keretében történik, a legszigorúbb előírásoknak megfelelően.