A Fusarium az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gomba, amely megfertőzi a növényeket, az általa termelt toxinok pedig komoly betegségeket is okozhatnak. Míg a gabonaféléknél ez élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent, addig a banánoknál magát a növényt pusztítja el, mint egy időzített bomba. Vagyis gomba. Akárhogy is van, a mikotoxinok vizsgálata rendkívül fontos...
Mi az a Fusarium?
A Fusarium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs). A legtöbb ismert mikroszkopikus gomba toxinját (az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok mellett) a fuzáriumok termelik, ezek a toxinok a gombák anyagcseretermékei.
![](https://i.postimg.cc/nrM8Skyz/Fusarium5.jpg)
Hogyan árt a Fusarium a gabonáknak?
Magyarországon a Fusariumok alapvetően a gabonaféléket betegítik meg. Főként a kalászon élősködnek, gombafonalaikkal bevonják a gabonaszemeket, anyagcseretermékeik bekerülnek a magba is, innen pedig könnyen átkerülnek a sütőipari termékekbe. A gabonatáblán akkor látszik leginkább a fusariumos fertőzés, amikor a gabona kalásza zöld (ekkor a zöldes szín foltokban kifakul, ám mindez nem tévesztendő össze a vetésfehérítő bogár pusztításával!).
A Fusarium és a banán
A trópusi és szubtrópusi vidékeken a banánültetvényeket is megtizedeli a furmányos mikotoxin. A Fusarium oxysporum (f. sp. cubense) okozza a banánok úgynevezett panamabetegségét, amelyet először 1890-ben mutattak ki Panamában, innen terjedt el a fertőzés a Karib térségben.
A betegség legfontosabb külső tünete a hervadás és a levelek sárgás elszíneződése. Ahogy a betegség előrehalad, egyre több levél sárgul és pusztul el, a banántörzs körül pedig fonnyadt levelekből álló „szoknya” alakul ki, később a levélnek csak a váza marad meg. Ha valaki egy Fusariummal fertőzött növény törzsét kettévágja, azt láthatja, hogy belül gesztenyebarna színű, esetleg elfehéredik.
Időzített gomba
A Fusarium egy talajlakó gomba, a banánt a gyökerein keresztül fertőzi meg, majd bekerül a szállítószöveteibe, és eltömi az edénynyalábokat, így a növénynek megszűnik a keringése. Hasonló jelenség játszódik le a sárgabarack úgynevezett gutaütése során, amikor a barackfát együttesen különböző gomba- és baktériumfajok támadják meg, a növény pedig néhány nap alatt elszárad.
A Fusarium oxysporum a banán esetében hosszú ideig a talajban él, a spórái a gyökér közelében szóródnak szét (a gyökerek által kibocsátott kémiai vegyületek vonzzák őket a növényhez). A gomba „alattomosan” felszívódik a gyökereken keresztül, szálai behatolnak be az edénynyalábokba, és onnan végzik el pusztító munkájukat. Amikor elérik a kritikus sűrűséget a szállítóedényekben, rövid idő alatt elpusztítják a növényt.
Ezért neveztük el időzített gombának!
Hogyan lehet ellene védekezni?
Lényegében sehogy. A legnagyobb probléma, hogy a betegséget nem lehet gombaölő hatású szerekkel (fungicidekkel) legyőzni, a talajból ráadásul szinte lehetetlen kimutatni a Fusariumot. A szakirodalom szerint a fertőzött területeken szabályos karantént kell létrehozni: le kell állítani a banántermesztést, fertőtleníteni kell az összes érintett állatot, embert, gépet. A banánfákat nem szabad kivágni, hanem – egyfajta hőpajzsként – fém hullámlemez borítást célszerű a fertőzött növények köré tenni, aztán el kell őket égetni. Így a fertőzött növények elpusztulnak, és a talaj egy részében a gombák mennyisége is csökkenhet.
Bizonyos ellenálló banánfajták edénynyalábjaikban képesek megállítani a gomba szaporodását. Azonban a különböző típusú gombáknak csak más és más banánfajták képesek ellenállni. Ugyanakkor van olyan Fusarium fajta, amely csak néhány növényfajt tud megbetegíteni, de a tudósok ismernek olyat is, amely valamennyi banánfajt képes megfertőzni. A WHO közleménye szerint a globális veszélyt elsősorban a Fusariumok trópusi 4-es típusú változata okozza.
Egyelőre tehát kizárólag az ellenálló fajták termesztése a megoldás, vagy – ahogy számos más esetben – úgy gyaníthatóan „bevetik” a genetikai csodafegyvert, vagyis úgy módosítják számos banánfajta génjeit, hogy azok ellenállóvá váljanak a Fusariumnak.
![](https://i.postimg.cc/T2HvLzbW/Fusarium2.jpg)
Jó hír viszont, hogy éppen a betegség gyors lefolyásának köszönhetően a fertőzés tünetei a gyümölcsön nem láthatók, a gomba toxinjai már nem jutnak el a termésbe, legalábbis nem tudunk arról, hogy a banánból kimutattak volna Fusarium-eredetű toxinokat.
Milyen toxinok ezek és miért olyan fontos a vizsgálatuk?
Mivel Magyarországon négyzetméterenként viszonylag kis számban nőnek banánfák, a fenti ismeretek inkább lehetnek érdekesek, mint hasznosak. Azonban a Fusarium gombák és általában a mikotoxinok laboratóriumi vizsgálata nagyon is fontos kérdés.
A mikotoxinok között olyan vegyületek is ismertek, amelyek a melegvérű szervezetekre a legtoxikusabb kémiai anyagoknak tekinthetők. Ilyenek például az aflatoxinok, amelyeket az Aspergillus gombanemzettség tagjai termelnek. A Fusarium nemzettség által termelt toxinok (a legfontosabbak a fumonizinek – több mint 130 vegyület ismert, a trichotecének: DON, NIV, F2, T2, HT2 stb., illetve a zearalenon – F2 – toxinok) mérgezősége ugyan valamelyest alatta marad az Aspergillus által termelteknek, azonban az élelmiszerláncba kerülve hosszú időn keresztül számos betegség okozói lehetnek.
Daganatos megbetegedések, bőr- és szemirritációk, vese- és májelégtelenségek léphetnek fel. A már említett zearalenon F2 toxin különleges helyet foglal el a mikotoxinok között, ugyanis mint fitoösztrogén, a melegvérű élőlények nőivarú egyedeinél (beleértve az embert is) szaporodásbiológiai zavarokat okozhat.
![](https://i.postimg.cc/TPxzvGzB/Fusarium1.jpg)
Élelmiszerbiztonsági szempontból különösen hátrányos tulajdonságuk az, hogy az általános élelmiszertechnológia, illetve ételkészítés során fellépő hőkezeléseknek többnyire ellenállnak.
Számos mikotoxin egyébként arra is képes, hogy a szervezet anyagcseréjének a rendszerében különböző vegyületekhez kötődjön, „álcázza magát”, megnehezítve e káros és veszélyes toxinok laboratóriumi kimutatását. (Ez utóbbi témában a Laboratorium.hu összefoglalását itt, az Élelmiszervizsgálati közlemények című tudományos szaklap írását pedig itt olvashatja el).
Dr. Szigeti Tamás János – Szunyogh Gábor
![](https://i.postimg.cc/dVrbfDx8/fusarium3.jpg)