Mi történik az oldhatatlannak hitt nehézfémekkel a természetben? Milyen szerepet játszott a higany a környezetszennyezés egyik legsúlyosabb esete, a Minamata-kór során? A középiskolás diákoknak a Laborkaland online verseny során a kémia segítségével kell utánajárniuk a történelem rejtélyes eseteinek: járványoknak, szennyezéseknek, különös megbetegedéseknek, bűnügyeknek. A Laborkaland 2018-ban újabb feladatokkal folytatódik...

A Laborkaland kémiaversenyt 2014 óta minden évben megrendezik, mára igazi mozgalommá vált. Legújabb, éles fordulója tavaly november 15-én startolt,és egészen idén tavaszig tart: bárki versenyezhet, illetve gyakorolhat a korábbi évek feladatain. A közel fél éven át tartó vetélkedő célja, hogy a középiskolások körében népszerűsítse a kémia tudományát, rámutasson annak mindennapi jelentőségére.

A kalandozó kedvű diákokat a versenyt szervező független laboratórium munkatársai ezúttal kémiai nyomozásra invitálják! Azok a versenyzők, akik lelkiismeretesen végigcsinálják az online feladatokat, megtudhatják, hogy miért haltak meg az Északnyugati átjárót felfedező hősök, és hogyan sikerült mindezt kideríteni; rádöbbenhetnek, mi okozta az 1976-os philadelphiai járványt, és hogyan működik a titkosírás.

A nyomozás ezúttal Japánban folytatódik! A Laborkaland második fordulójában ugyanis egy rejtélyes betegség, a Minamata-kór nyomába erednek a versenyzők. Egy japán vegyipari cég a az üzem ipari szennyvizét tisztítatlanul engedte a tengerbe. A szennyvízben lévő higany(II)szulfát környezetszennyező hatását rosszul mérték fel, és ez okozta a több ezer ember megbetegedését. A problémát tetézte, hogy a cég és a hivatalok, miután fény derült a higany szerepére a járványszerűen felbukkanó betegségben, az eredményeket eltitkolták, mindezért Japán súlyos árat fizetett.

Ez az eseménysorozat fordulópontot hozott a környezetszennyezés/környezetvédelem nemzetközi átgondolásában.

A Laborkaland feladatai ezúttal arra hívják fel a figyelmet, hogy az oldhatatlannak hitt nehézfémeket a mikroorganizmusok képesek oldható vegyületté átalakítani, így a táplálékláncba kerülve azok súlyos problémákat okozhatnak. A kérdések egyrészt a higannyal kapcsolatosak, másrészt pedig a szerves vegyipar egyik alapanyagának, az acetaldehidnek az előállításáról, felhasználásáról szólnak.

A Laborkaland Online az elmúlt években már eddig is számtalan érdekes feladattal igyekezett felhívni a figyelmet a kémia mindennapi hasznára: kiderült, mi történik a görögdinnyével, ha tengervízben hűtjük, miként válhatnak a konyhai zöldségek indikátorokká, hogyan főzzük a legjobb tésztát, miért lyukas a sajt, milyen módon tudunk fagylaltot készíteni mélyhűtő nélkül, a legkitartóbbak pedig még az aranycsinálás titkát is megismerték.

A közel fél éven át tartó verseny tíz legtöbb pontot elért versenyzője bejut az idén 25 éves WESSLING laboratórium vadonatúj Tudásközpontjába, ahol betekinthet egy titkos világba, megnézheti, hogyan működnek a 21. század berendezései: hogyan választják el egymástól a molekulákat, hogyan találják meg a tűt a szénakazalban. A nyerteseket a megújult és kibővült Csodák Palotájában életre szóló tudományos élmények, illetve izgalmas kémiai kísérletek várják: klorofilból készítenek kromatogramot, szappanbuborékból vízmolekulát, sőt tejfölt is „hamisítanak”.

A Laborkaland évről évre népszerűbb: az internet és a sajtó segítségével immár több tízezer diákhoz jut el az online verseny híre, évente rendszeresen több ezren versenyeznek. Egyre több kémiatanár buzdítja diákjait a részvételre, ennek is köszönhető, hogy tavaly már több, mint 60 településről és a határon túlról is szép számmal regisztráltak a játékba a középiskolások.