A NÉBIH kutatói az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban nemrég publikált felmérésükben arra keresték a választ, mennyire tartják fontosnak az emberek az élelmiszerek származási helyét. A hazai termékcsoportok között vezet a hús és a tojás, a magyar áru választása melletti legfontosabb szempont pedig a munkahelyek megőrzése volt. A nők, a 40 év felettiek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők értékelik az átlagnál jobban a magyar származású élelmiszer-termékeket. A Laboratorium.hu összeállítása...
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2015 őszén több, mint ezer embert kérdezett meg, a kutatásuk az életkor, nem és lakóhely szempontjából reprezentatívnak tekinthető. A több, mint hatvan éves Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számában megjelent kutatás szerzői a magyar lakosság hazai élelmiszerekkel kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak.
Eredményeink alapján a válaszadók 82,12%-a figyel oda arra, hogy magyar élelmiszereket vásároljon. Ebből 56,32% minden vásárlás során megvizsgálja a származási helyet, 25,80% azonban csak bizonyos termékek esetén.
A felnőtt korú lakosság mindössze 17,88%-ának nem számít a származási hely a vásárláskor.
A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett és kiadott lapban külön is bemutatták, hogy az egyes termékkategóriák esetében mennyire tartják fontosnak a válaszadók a magyar származási helyet.
Eszerint leginkább a húsfélék, a tojás és a feldolgozott húsipari termékek esetében fontos az, hogy magyar élelmiszerek kerüljenek a kosárba. A gabonaalapú termékek köre csak a lista második felében kapott helyet, ezután következnek a konzervipari termékek, a szeszes italok, valamint az édességek.
Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények.
Megvizsgálták azt is, hogy mik azok a legfontosabb okok, amelyek miatt a magyar vásárlók jelentős része ragaszkodik a hazai eredethez. A gabonaalapú és feldolgozott húsipari termékek esetében a legtöbben a magyar munkahelyek megőrzése miatt támogatták a hazai termékeket, utánuk következtek azok, akik úgy vélekedtek, hogy a magyar áru jobb ízű és minőségű, mint a külföldi, majd a környezetvédelmi szempontok alapján döntöttek a megkérdezettek. Érdekes, hogy azok között, akik magyar terméket vásárolnak, az ár szerepelt az utolsó helyen.
Demográfiai szempontból a nők, a 40 év felettiek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők értékelik az átlagnál jobban a magyar származású élelmiszer-termékeket. A feldolgozott húsipari termékek esetében a diákok számára is fontos, hogy magyar terméket vásároljanak, ez ugyanakkor a gabonaalapú termékeknél már nem figyelhető meg.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a termékek minőségének egyértelmű meghatározása, hatékony fogyasztói kommunikációja, az információk elérhetővé tétele nagymértékben elősegíti a minőségközpontú fogyasztói szemlélet kialakítását. Mindebben kiemelt szerepe van a Magyar Élelmiszerkönyvnek, amelynek a piaci szabályozásban és a fogyasztói minőségtudatosság kialakításában játszott szerepét is bemutatja az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent tanulmány.
