A lakosság egyre jobban bízik az élelmiszer-biztonsági hatóságban, de a Nébih Tudáspróbájából kiderült az is: a további tájékoztatásnak még bőven van helye. A Laboratorium.hulegfrissebb cikkében bemutatja, mi mindent tett a hatóság a lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásáért, és mire készül egy független laboratórium ugyanezzel a céllal...

A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által április végén szervezett, XII. Hungalimentaria konferenciánjelentették be az Ésszel a kosárba elnevezésű kampány elindítását, amelynek során a médián keresztül kívánnak a fogyasztók segítségére lenni. A témák változatosak: mely étrend-kiegészítők biztonságosak? Mit kell tudni az élelmiszerek jelöléséről, az E-számokról? Vajon mi minden oldódik ki a csomagolásból? Mi a helyzet a cukorhelyettesítőkkel és a laktózzal? A hasznos hatósági tanácsok mellett a laboratórium szemszögéből is megközelítik az egyes területeket, a nyár végén induló Ésszel a kosárba kampány ily módon a maga nemében teljesen egyedülálló Magyarországon.

A Hungalimentaria konferencia kommunikációs szekciójában a Nébih szakemberei egyértelművé tették, hogy a vizsgálatok mellett a hatóság egyik legfontosabb feladata a rendelkezésre álló információk, a tudás minél szélesebb körű megosztása.

A Hungalimentaria kiállításon 2019-ben közel 400 fő vett részt, megdöntve ezzel a két évvel ezelőtti rekordot is.

A kockázatkommunikáció sikerének érdekében ma már kihasználnak minden csatornát arra, hogy elérjék a vásárlókat, és ennek keretén belül számos szemléletformáló programot is elindítottak – mondta el szekciónyitó előadásában Barna Sarolta, a Nébih kockázatkezelésért is felelős elnökhelyettese.

Jó sajtókapcsolatok, gyors válaszok, proaktív sajtóközlemények, információmegosztás hivatali és tematikus honlapjainkon, párbeszédek közösségi média felületeinken, valamint ügyfélszolgálatunkon keresztül, képek és videók megosztása: a hosszú távú kockázatkommunikációnk során ezek az eszközök egészülnek ki rendezvényekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiadványokkal, ismeretterjesztő anyagokkal és helyszíni oktatással – tette hozzá Barna Sarolta.

Mindebben fontos szerepet játszik az Európában immár 40 éve működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszer – mondta el Tóthné Lippai Edit (Nébih). A riasztási lánc magyarországi munkatársai ugyancsak napi 24 órás készenlétben állnak, évente átlagosan 150 magyar vonatkozású ügyet kezelnek. A munkájuk hatékonyságára jellemző, hogy tavaly egy rágcsálnivalóban észlelt fémdarabok kapcsán 6,5 millió embert értek el és 104 médium vette át figyelmeztetésüket az online médiában.

Tóthné Lippai Edit és Kasza Gyula (Nébih), valamint Szunyogh Gábor (WESSLING) a hatóságok és a magánlaboratóriumok kommunikációs eredményeiről beszéltek.

Ami a Nébih sajtómunkáját illeti: tavaly 221 anyagot jelentettek meg (ebből 69 volt sajtóközlemény, a többi honlaphír), ennek is köszönhető, hogy sikerült megfelelően tematizálni a médiát, a közéletet – mondta el Frum Zsuzsa sajtófőnök.

A statisztikákat tovább sorolva: 2018-ban több mint 14800 cikkben említették a Nébih nevét, 370 millió elérést mértek a kutatások, ami azt jelenti, hogy egy évben egy magyar állampolgár a sajtóban mintegy 37-szer találkozhatott a Nébihhel.

A Nébih termékteszt programja, a Szupermenta részeként a kampány oldalán havonta jelennek meg teszteredmények és más háttéranyagok, például infografikák, amelyek komplex kommunikációs rendszert alkotnak – ismertette Sidó Brigitta osztályvezető.

Laboratóriumban eddig 127 000 paramétert mértek a program keretében. 60 termékkörben 1340 terméket teszteltek, melyek közül 470-et találtak valamilyen szempontból kifogásolhatónak. 2018 áprilisáig összesen 30 emblémát adtak ki - a termékteszteken dobogós helyet elfoglaló termékek ugyanis Szupermenta-emblémát kapnak, amelyet magukon a termékeken, illetve online módon is használhatnak a gyártók, forgalmazók.

Frum Zsuzsa (Nébih) a hivatal sajtókommunikációs eredményeit ismertette.

A kommunikáció mellett a Nébih feladatkörébe tartozik a lakossági felmérések elkészítése is, amely célja, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek az emberek az élelmiszer-biztonságról, hogyan észlelik a kockázatokat és hogyan próbálják ezeket csökkenteni – fejtette ki Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. Általánosságban elmondható, hogy az egészségügy után az élelmiszerbiztonságot tartják az emberek a második legfontosabb hatósági területnek. A megkérdezettek legnagyobb hányada szerint az elmúlt években sokat javult e téren a helyzet hazánkban.

Ami a hatóság megítélését illeti, míg 2013-ban a lakosságnak mindössze egyharmada, addig 2018-ban már a fogyasztók 86 százaléka hallott a Nébihről. Rendkívül magas a hatóság iránti bizalom is, a megkérdezettek 78 százaléka bízik a Nébih tevékenységében. Mindezt egy nemzetközi jelentés is megerősítette, az Európai Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (EFSA) felmérése alapján ugyanis Magyarországon a legnagyobb a lakosság bizalma a nemzeti hatóságban egész Európában – mondta büszkén Kasza Gyula. A lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudása azonban még mindig felemás képet mutat, az egyszerű, tudáspróba-jellegű kérdések esetében mindössze 57%-ban kaptunk helyes válaszokat.

A Nébih tudáspróbájának első helyén a vágódeszkás kérdés végzett. A válaszadók 90 százaléka ugyanis helyesen válaszolt: a hús és a zöldség szeleteléséhez bizony külön vágódeszka kell. Magas arányban tudták jól az emberek azt is, hogy a lejárt élelmiszer még két napig árusítható az üzletekben, valamint azt, hogy a fagyasztást túlélik a mikrobák.

Jóval bizonytalanabbak voltak a válaszadók abban a tekintetben, hogy a hűtőgépet hány fokra kell beállítani (a helyes válasz 0 és 5 Celsius fok között van), illetve hogy a tojásokat tárolás előtt meg kell-e mosni (nem szükséges), vagy hogy a hagyományos élelmiszerek génmentesek-e (ez utóbbi kérdésre mindössze 46 % tudott jól felelni - természetesen mindegyik élelmiszer tartalmaz géneket).

A legkevesebben arra adtak helyes választ (mindössze 15%), hogy a konzervekben van-e tartósítószer (nincs).

Laborkaland kémiaverseny, Laboratorium.hu honlap, Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lap, a Peti és Petra rajzverseny, Parányi Plasztiktalány mikroműanyag-mérés - csak néhány a WESSLING Tudásközpont tudomány-népszerűsítő tevékenységei közül. A következő akció az Ésszel a kosárba kampány lesz.

A Nébih tevékenysége mellett bemutatkozott egy független laboratórium kockázatkommunikációja is. Amint azt Szunyogh Gábor, a WESSLING Hungary Kft. marketingvezetője elmondta, a piaci laboratórium természetesen más dimenziókban mozog, mint a hatóság, a maga eszközeivel mégis sokat tehet az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudományos tájékoztatás területén: az egyetemisták számára az ELTE-vel közösen fenntartott kutatólaboratóriumtólkezdve az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap szerkesztésén át a Laboratorium.hu tudományos hírportálig, amelyen immár több, mint 300 szakcikk jelent meg. Nagy sikert aratott a hat éven át zajló Laborkaland elnevezésű online kémiavereseny és interaktív laboratóriumi kalandnap, valamint a Parányi Plasztiktalány projekt is, amelynek során több helyen is megmérték Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-szennyezettségét.

A független laboratórium következő akciója az ősszel induló Ésszel a kosárba kampány lesz, amelynek során ugyancsak számítanak a hatóságok szakmai támogatására.

További hírek a 2019-es Hungalimentaria konferenciáról:

Fogyasztó szerek és potencianövelők: nagyobb a kockázat

Milyen lesz a jövő élelmiszere?

További tudnivalók az élelmiszer-vizsgálatokról.

Fotók: Lovász Csaba, Laboratorium.hu