Terítéken az élelmiszer-biztonság

Az idén 14. alkalommal szervezik meg az országos Hungalimentaria Konferenciát

Hogyan vizsgálják az allergéneket, és mekkora a génmódosított élelmiszerek aránya a hazai élelmiszerek között? Mi a jelenlegi jogi helyzet a funkcionális élelmiszerekkel és az alternatív fehérjeforrásokkal (algák, ehető rovarok, nyomtatott izomszövetek)?... A Hungalimentaria Konferencián nem csak az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok szakemberei, a hatóságok kutatói és az élelmiszeripar legfontosabb hazai szereplői, hanem a nagyközönség, a fogyasztók számára is fontos, aktuális eredményeket ismerhetnek meg – így kiderül többek között, milyen tiltott hatóanyagok fordulhatnak elő a fogyasztószerekben és a potencianövelőkben, milyen tejtermékeket hamisítanak, és hogyan érik tetten a csalókat, milyen növényi eredetű mérgező anyagok lehetnek az élelmiszerekben.

Az egyik legfontosabb magyarországi élelmiszerbiztonsági konferenciát kétévente rendezik meg, ám legutóbb a Covid-járvány miatt erre csak online módon volt lehetőség. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a több, mint 30 éves szakmai múlttal rendelkező, a WESSLING Hungary Kft. jogutódjaként működő Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium közös szervezésében megvalósuló 2023-as Hungalimentarián ismét a hagyományokhoz híven, két napon át, nyolcféle szekcióban, csaknem 60 előadás hangzik majd el, a lehető legváltozatosabb témákban. (Pontos információk keretes cikkünkben).

A Hungalimentaria jelentőségét mutatja az is, hogy a hatóságok, vizsgálólaboratóriumok, egyetemi kutatók és az élelmiszeripar képviselői számára rendezett konferencia fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter. A szervezők a rendezvény rangjának méltó témákat kerestek és a területek legkiválóbb szakértőit kérték fel az előadásokra. A Laboratorium.hu összeállítása a teljesség igénye nélkül készült:

Tejtermékek hamisítása

Az talán már széles körben közismert tény, hogy a tej vizezése gyakori jelenség, de sajnos jelentős mennyiségben hamisítják a rendkívül drága sajtokat is – hívják fel a figyelmet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Debreceni Egyetem, valamint a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatói. Az ő elődásukból azt is meg lehet majd tudni, hogyan leplezik le mindezen trükköket a laboratóriumokban a klasszikus és nagyműszeres élelmiszer-analitikai módszerek segítségével.

Törvényi változások: ivóvíz és élelmiszerek

Változik egyik legfontosabb élelmiszerünk, az ivóvíz európai és hazai szabályozása: Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft, Környezetanalitikai üzletágának vezetője részletesen ismerteti az új elvárásokat: az újabb minőségi paraméterek, a vízzel érintkező anyagokkal szemben támasztott átláthatóbb követelmények, és a rendezettebbé váló adatkezelési szabályok bevezetése után várhatóan tovább javul az ivóvíz minősége.

Ugyancsak egy új törvényi változásnak köszönhetően csökkenhet a növényalapú élelmiszerekben esetlegesen előforduló veszélyes vegyületekmennyisége is: az úgynevezett tropán alkaloidok (a felső határértékeket nemrég kiterjesztették a kukoricát tartalmazó gabonaalapú bébiételekre is és egyes gabonafélék és gyógyteákra is) például gyomnövényeken keresztül kerülhetnek a termésbe, a központi idegrendszerre káros hatást gyakorolva.

Csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek

Rendkívül károsak lehetnek mindemellett az élelmiszerekbe a csomagolóanyagokból bekerülő anyagok is. Ezt a területet egyre szélesebb körben szabályozzák és kutatják, a vizsgálólaboratóriumokban pedig rendre dolgozzák ki az egyre pontosabb vizsgálati módszereket. Dr. Szilvássy Blanka (Nébih) egy másik nézőpontra is felhívja a figyelmet: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek, Food Contact Materials) alapanyagait folyamatos innováció jellemzi, az újrafeldolgozott alapanyagok használata a jövőben kötelezővé válik, ami jelentősen megnehezíti a felelős vállalkozások dolgát a biztonságos FCM-ek előállítása során.

Allergének

Mednyánszky Zsuzsanna (MATE ÉTTI Táplálkozástudomány Tanszék) az élelmiszerekben található allergénekkelkapcsolatban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, Dr. Ábrahám Csaba, az Eurofins Food Analytica Kft. ügyvezetője pedig arról beszél, milyen módszerekkel lehet kimutatni ezeket az anyagokat a laboratóriumban.

GMO-k és élelmiszeranalógok az élelmiszerláncban

A közönség megismerheti a Nébih ÉLI GMO Nemzeti Referencia Laboratórium vizsgálati eredményeit is, kiderül, vajon milyen arányban találtak génmódosított mintákat, Dr. Kasza Gyula (egyetemi docens, Élelmiszer-higiéniai Tanszék, /Állatorvostudományi Egyetem) előadásából pedig megtudhatjuk, hogy vajon meg tudják-e különböztetni a fogyasztók az élelmiszer-imitátumokat az eredeti élelmiszerektől, és mennyire megtévesztőek a csomagolások (egyáltalán: mely kategóriákban a leggyakoribbak a helyettesítő termékek).

Húspótló élelmiszerek

Korunk egyik legfontosabb élelmezési kihívása a húsfogyasztás csökkentése, illetve a fehérjebevitel a hagyományostól eltérő forrásból történő pótlása. Gere Attila (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) beszél növényi alapú fehérjékről, algákról, ehető rovarokról vagy a laboratóriumban előállított húsról, a 3D-nyomtatásról. Prof. Dr Bánáti Diána (Szegedi Tudományegyetem) és kutatótársai a szakirodalomban „plant-based meat alternatives” vagy „meat analogues” névvel illetett, kizárólag növényi alapanyagokból készített, húskészítményekre hasonlító élelmiszerek szakmailag leginkább megfelelő és szélesebb körben használható megnevezését vizsgálták.

Antibiotikum-rezisztens baktériumok veszélye

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) korunk egyik legjelentősebb közegészségügyi problémája, amelyre Dr. Jerzsele Ákos PhD, tanszékvezető egyetemi docens, tudományos és innovációs rektorhelyettes előadása hívja fel a figyelmet. A környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok annyira veszélyesek, hogy az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések akár vezető halálokká is válhatnak.

Mikotoxinok és a malomipar

A globális éghajlatváltozás a gabonalisztet hasznosító élelmiszeripari szektorokat is érinti, elsősorban a gabonák fuzárium-fertőzöttsége következtében megjelenő mikotoxinok (mikroszkopikus, gombák méreganyagai) mennyiségének növekedése miatt. Erről szól majd a Véha Antal, Szőke-Trenyik Eszter, Bakos Tiborné és Szabó P. Balázs (Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar) „Milyen kihívásokat jelent a lisztfelhasználó ágazatokra nézve a szigorú határértékek betartása?”című - előadása.

Két nap, három szekció, hatvan előadás

A Hungalimentarián elhangzó összes előadás közül a fentiekben szinte csak találomra szemezgettünk, hiszen még olyan fontos területekről is szó esik, mint a Nébih ellenőrzési területei, a hatósági ellenőrzés fontossága, a mintavétel szerepe, a probiotikumok definíciója, a karbonlábnyom-elemzés az élelmiszer-ellátási lánc mentén, digitális azonosítás a csomagolás élethosszon át tartó nyomkövetéséért, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek ellenőrzésének módszerei. A látogatók előadásokat hallhatnak a közétkeztetési és a táplálkozás-egészségügyi  előírások ellentmondásairól, a „feltörekvő” mikotoxinokról, az élelmiszer-termékek eltarthatóságáról, a GMO-mentes jelölés szabályairól.