A férfiak pazarlóbbak, mint a nők, legalábbis ami az élelmiszereket érinti, emellett a 30-as éveikben járó korosztály dobja ki a legtöbb élelmiszert a kukába – derült ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) legújabb számában publikált kutatásból. A tudományos szaklap többi cikkében arra is fény derül, hogy bizonyos fogyasztói csoportok az átlagosnál jobban kitettek a növényvédő-szereknek, hogyan változik a kávé polifenol-tartalma a pörkölés hatására, hogy miért létfontosságú elem a nikkel...
Míg a fejlődő világban elsősorban az agráriumban keletkező veszteségek domináltak, a fejlettebb országokban a fogyasztói élelmiszer-pazarlás jelent problémát, a háztartásban keletkező hulladékok felelősek a teljes élelmiszer-láncban keletkező veszteségek 42 százalékáért az Európai Unióban a BIO Intelligence Service becslései szerint. Az eddigi tanulmányok egybehangzó következtetése, hogy a fiatalabb rétegre sokkal inkább jellemző a pazarlás, a nagyobb háztartások több hulladékot termelnek, viszont az egyfős háztartások mutatják a legrosszabb képet! Fontos szempont még a kiskorú gyermek jelenléte, a gyerekek gyakran változó preferenciái ugyancsak növelik az élelmiszer-pazarlást. Megosztottak a kutatók abban a tekintetben, hogy mennyire függ a pazarlás a bevásárlást végző személytől (vannak, akik a nőket, mások a férfiakat tartják költekezőbbnek), illetve sokan evidenciaként kezelik a tehetősebb fogyasztók pazarló magatartását, míg mások szerint mindez csak hamis sztereotípia.
Lássuk, mi a helyzet Magyarországon!
A NÉBIH nemrég készített felmérése a magyarországi élelmiszer-pazarlás mértékének felmérésére irányult, és az is érdekelte a kutatókat, hogy mindebben milyen szocio-demográfiai tényezők játszhatnak szerepet. Az eredmények alapján a megkérdezettek több mint 10 százaléka szélsőségesen élelmiszer-pazarló, közel 24 százalékuk pedig egyáltalán nem az, tehát a lakosság 66 százaléka mondható átlagosan pazarlónak. Érdekes adat, hogy a nyugati országokkal összehasonlítva csak kisméretű összefüggést mutattak ki az élelmiszer-pazarlás és a háztartások mérete között, mindazonáltal elmondható, hogy a négyfős háztartások pazarlása a legjelentősebb. Viszont a bevásárlásért felelős személy neme statisztikailag is igazolható hatást gyakorol a pazarlás mértékére: a nők 30 százaléka vallotta magát teljes mértékben hulladékelkerülőnek, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 17 százalék volt. A szélsőséges mértékű pazarlás szintén jellemzőbb a férfiakra!
A fenti táblázatok az Élelmiszerviszgálati Közlemények 2015/3-as számában jelentek meg.
A fiatalabb generáció (40 év alattiak) magatartása kedvezőtlenebb az 50 éven feletti fogyasztókéhoz képest, a szélsőségesen sokat pazarló fogyasztók táborát azonban elsősorban a 30-as éveikben járók alkotják! Ez utóbbi feltételezhetően nem életkori sajátosság, hanem az életvitelből adódik. Magyarországon a magasabb jövedelemmel rendelkezők élelmiszerpazarlása statisztikailag igazhatóan magasabb az átlagos vagy szerény jövedelemmel rendelkező fogyasztókhoz képest (a nemzetközi kutatási eredménytől eltérően értékelik a jövedelemszint hatását).
Összegzésként tehát elmondható, hogy Magyarországon a férfiak, a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások és úgy általában a 30-as korosztály dobja ki leginkább az élelmiszereket.
Az ÉVIK másik érdekes cikkében az élelmiszereket fogyasztó lakosság növényvédőszer-kitettségét vizsgálta probabilisztikus becslési módszerekkel Ambrus Árpád professzor úr kutatócsapata. Eszerint a lakosság növényvédőszer-maradék kitettségének becslése során kapott, általában megnyugtató adatok ellenére bizonyos fogyasztói csoportok kitettsége a növényvédőszer-maradékoknak magasabb, mint a jelenleg érvényben lévő előírások mennyiségi értékei.
Szabó S. András professzor munkájában meghökkentő kérdéssel foglalkozik: a nikkel létfontosságával. A nikkel Szabó professzor dolgozatában leírtak szerint az ember számára létfontosságú elem, bár hiányának tüneteiről nem számolt be eddig a szakirodalom. Mint ismeretes, a mikroelemek bizonyos enzimek prosztetikus csoportjához kapcsolódnak, és az enzim negyedleges szerkezetét megváltoztatva biztosítják azok működési képességét.
Vajda Katalin és szerzőtársai Szigeti Jenő professzor irányításával az utóbbi években egyre népszerűbbé váló alacsony hőmérséklet alkalmazásával végzett ételkészítés mikrobiológiai körülményeivel foglalkoznak. Sterilizált húskészítményeket patogén mikrobákkal fertőztek, majd sous-vide technológiával hőkezelték azokat. Cikkük talán legfontosabb következtetése, hogy a sous-vide technológia vákuumcsomagolása egyértelműen javítja a sous-vide termékek mikrobiológiai minőségét, rövidebb idő alatt nagyobb mértékű csírapusztító hatás következik be a hőkezelés folyamán.
Imre Anita és szerzőtársai különböző pörkölési körülmények hatását vizsgálták arabica és robusta kávék polifenol-tartalmának változására. A kávét sokáig kifejezetten káros italnak tartották, holott a benne található különböző, redukáló hatású vegyületek kifejezetten előnyös hatást gyakorolhatnak a kávét mértékkel fogyasztó ember egészségére.
További részletek: www.eviko.hu