Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat. E furcsa nevű szerzetek egyelőre még nem álltak be Csukás István a való világban már haszontalanná vált, mégis szeretni való figurái közé:  jelenleg ugyanis az élelmiszerek csomagolóanyagainak kioldódási vizsgálatai során játszanak főszerepet a laboratóriumban...

Még mielőtt bemutatnánk őket, vagyis az élelmiszer-utánzó modelloldatokat, szükséges egy komolyabb témáról, mégpedig az élelmiszerek csomagolóanyagairól beszélnünk néhány szót. A csomagolás ugyanis nem csak arra szolgál, hogy a termékeket kívánatossá tegye, hanem komoly kockázatokat is magában hordoz, emiatt szigorú feltételeknek kell megfelelnie (kötelező jelölési adatok, nettó tömeg, minimális megőrzési idő, tárolási körülmények, tápértéktartalom  - hogy csak a legfontosabbakat említsük).

A világon az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, az ezekből az anyagokból való kioldódás révén az élelmiszereinkbe jutó vegyületek pedig hátrányos hatást gyakorolhatnak az élelmiszert fogyasztó ember egészségére, ezért fontos, hogy az élelmiszerek csomagolóanyagait az arra alkalmas laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják.


A csomagolás kiválasztásakor a legfőbb szempont, hogy a fertőzés (kontamináció) minimális legyen, de emellett olyan nem elhanyagolható szempontokra is oda kell figyelni, hogy a mélyfagyasztott termékek csomagolása tűrje a hideget, a mikrohullámú sütőbe kerülő terméké pedig ne rendelkezzen poláris frakciócsoporttal, ez utóbbi ugyanis reagál a mikrohullámokra.

Ki gondolta volna, hogy nyolcvan év alatt átlagosan 300 g csomagolóanyagot fogyasztunk el? Pedig bizony ekkora mennyiség kerül be az ételbe, italba! Az anyagátadás, vagyis a diffúzió a csomagolóanyag és az élelmiszer közötti határfelületen történik. A kioldódás differenciálelméleteit egy bizonyos Adolf Eugen Fick dolgozta ki, aki – nem mellesleg - a kontaktlencse feltalálásáról vált méltán híressé.

Fick törvényei és a diffúzió

És hogy mi minden károsíthatja a szervezetünket? Nagyon kell figyelni az ólomtartalmú edényekre (nehogy úgy járjunk, mint azok a felfedezők, akik - miután ezernyi viszontagság után megtalálták az Északnyugati átjárót - végül a konzervek ólomtartalma miatt haltak meg), az alumíniumra (nem bizonyított, de egyes vélekedések szerint ez az anyag is felelős a hírhedt Alzheimer-kór kialakulásáért), a különböző tintákra és festékanyagokra, valamint a műanyagokra. Nem véletlen, hogy a műanyagokra vonatkozó összes előírás 90 százaléka az élelmiszerekkel, a csomagolóanyagokkal kapcsolatos! A gyártott műanyagoknak egyébként mindössze 15 %-a kerül közvetlen érintkezésbe az élelmiszerekkel, és közel 30-féle műanyagot használnak élelmiszerek csomagolására (a csomagolóanyagok vizsgálatáról az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóirat 2014/1. számában olvashatnak részletes tanulmányt).

A legrégebben ismert csomagolási előírások főképpen az ólom-, az arzén-, az antimon-, a higany- és a cinktartalom korlátozásával foglalkoztak. Az élelmiszerek légmentes tartóedényekben történő tartósításának ötlete egyébként Nicolas Appert (1749-1841) párizsi cukrászmestertől származik. 1810-ben a feltaláló személyesen - az 1812-es oroszországi hadjáratára készülő - Napóleontól vehette át a tekintélyes pénzdíjat és az "Emberiség Jótevője”címet.

Ilyenek voltak az első konzervek

És akkor végre térjünk rá a címben is szereplő, úgynevezett élelmiszer-utánzó modelloldatokra! A laboratóriumi vizsgálatokat ugyanis ezek segítségével végzik el, hiszen az élelmiszer-utánzó modelloldatok a csomagolóanyagokkal kapcsolatba lépő élelmiszeréhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Laboratóriumainkban az Európai Unió hatályos, vonatkozó jogszabályainak megfelelően a csomagolóanyagokkal kapcsolatban három részterületen dolgozunk: vizsgáljuk az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok érzékszervi hatásait, összes és specifikus kioldódási jellemzőit.  A csomagolóanyagokból az élelmiszerekbe kerülő nem kívánt komponensek többek között a műanyagok monomerjei, a foto-stabilizátorok, a csúszást segítő anyagok, a lágyítók, a nyomdafestékek és azok iniciátorai, illetve a fémek. Az élelmiszerbe kerülő összes komponens (migráns) mennyiségének meghatározása során kerülnek főszerepbe az élelmiszer-utánzó modelloldatok, ugyanis a vizsgálandó tárgyakat ezekkel hozzák érintkezésbe, majd megmérik az oldatba kerülő összes migráns mennyiségét.

Az élelmiszer-utánzó modelloldatok tehát az élelmiszerek szerepét töltik be, és elvégzik a munkájukat is, azaz olyan arányban teszik próbára az adott csomagolóanyagot, mint ez utóbbiak.

A vizsgálatokkor mindig a legkedvezőtlenebb felhasználási körülményt veszik alapul, a kioldódás megvizsgálásához pedig analitikai méréseket (többek között gravimetriás, tömegspektrometriás, kromatográfiás eljárásokat) alkalmaznak. A leggyakrabban a lágyítókat, az antioxidánsokat és a nehézfémeket vizsgálják. A speciális kioldódási vizsgálatoknál az élelmiszerekből a modelloldatokba kerülő anyagok kémiai jellemzőit is meghatározzák, azaz konkrét vegyületeket mutatnak ki, illetve megmérik azok mennyiségét is.

A laboratóriumokban kidolgozott és végzett vizsgálati módszereket alkalmazva hatékonyan kiszűrhetők az élelmiszerek csomagolására alkalmatlan, esetenként mérgező anyagok. Ezzel a csomagolt élelmiszerek biztonsága is növelhető.

Az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokra tehát még nagy szükségünk van itt a Laboratóriumban, és amíg jobb módszert ki nem találunk a csomagolóanyagok vizsgálatára, nem hagyjuk, hogy a Radírpók, vagy a Madárvédő Golyókapkodó sorsára jussanak. Ha egyszer mégis így alakul, ígérjük, hogy felkeressük Csukás Istvánt!

Dr. Szigeti Tamás János - Szunyogh Gábor