Hogyan növelhető a sör kedveltsége technológiai fejlesztéssel? Hogyan hat a mák a csokoládéra? Érzékszervi vizsgálatoknál milyen mértékben befolyásolja a látás az ízfelismerő képességet? Hogyan csökkenthető a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége? Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ ad a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című szaklap legfrissebb, nyári száma...
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb szakmai fóruma. A lapot immár ötödik éve vállalatunk közhasznú kft-je szerkeszti és adja ki. Július elején megjelent számunkban újabb, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszeripar szakértői, szereplői számára rendkívül lényeges tudnivalókat tartalmazó cikkekkel jelentkeztünk.
Tölgyesi Ádám és munkatársai újabb dolgozatjukban különféle antibakteriális készítmények maradékainak gyors és kényelmes szűrővizsgálatai módszereiről értekeznek nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszer használatával. Az élelmiszerlánc-biztonságot számottevően befolyásoló maradékanyagok elemzésének fontosságát a dolgozathoz készített, szokatlanul nagyméretű kulcsszó-gyűjtemény is érzékelteti.
Tompos Barbara a Szent István Egyetem Érzékszervi laboratóriumában zajló, esetenként korunk színvonalát maghaladó technológiájú organoleptikus analitikai munkából mutat be egy területet: különböző sörkészítmények penalty analízissel végzett vizsgálati eredményei alapján azt vizsgálja, hogy a mérési eredményeket miként lehet a sörkészítés technológiájában a termékek minőségének – jelesül azok kedveltségi szintjének javítására használni.
Ugyancsak az érzékszervi vizsgálatok témájában készült Fekete-Frojimovics Zsófia és szerzőtársainak kézirata. Kutatásaik során az élelmiszereket kóstoló képzett és laikus egyének íz-felismerő képességét, azaz a kísérletbe vont személyek alapízekre vonatkozó ízküszöbértékeit („LOD”) határozták meg úgy, hogy a kísérletek során kiiktatták a szaglás és látás révén keletkező egyéb ingereket. Megállapították, hogy bizonyos egyéneknél és alapízeknél a látás is befolyásolhatja az ízfelismerő képességet.
Ripka Géza és Rónai Anna dolgozatának témája rendhagyónak tűnik: a szerzők a háziméhek biztonságát szolgáló, a vegyszeres növényvédelmet szabályozó hatósági intézkedések eredményeit vizsgálták. A méh-biztonság azonban nemcsak állatvédelmi, állategészségügyi összefüggéseket foglal magában, hiszen a helyes agrokémiai gyakorlattal a méhek védelmén keresztül a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége csökkenthető, amely már élelmiszerlánc-biztonsági jelentőséggel bír.
ay Katalin és munkatársai az édesipar területén reológiai vizsgálatokat végeztek. Európa középső és keleti részén kedvelt élelmiszer-alapanyag a mák. A mákszemeket őrlés nélkül, illetve őrölt liszt, formájában adagolták különféle csokoládé-készítményekhez. A munkacsoport a csokoládékhoz adagolt mák és a termékek reológiai tulajdonságai között összefüggéseket állapított meg. Vizsgálataikat fogyasztói érzékszervi vizsgálatokkal is kiegészítették.
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszer-tudományban, az egyetemek, hatóságok, laboratóriumok, kutatóintézetek munkatársai számára igazi szakmai fórumot jelentett. A több, mint 60 éves szaklapot 2014-ig kiadó Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Bizottsága azonban anyagi okokból nem tudta tovább vállalni e patinás újság megjelentetését.
A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Zanathy László úgy döntött, átveszi a lap kiadását, 2014-től a főszerkesztői feladatokkal Dr. Szigeti Tamás Jánost bízta meg.
A célunk az volt, hogy minél szélesebb közönséghez juttassuk el a folyóiratot: a hazai tudományos élet mellett többek között a mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszer-forgalmazási szektor, illetve a hatósági és magán laboratóriumok képviselőihez, és kiléptünk a nemzetközi szakmai színtérre is!
A korábbi szerkesztőbizottságot tovább bővítettük elismert szaktekintélyekkel, akik a fővárosi és a vidéki kutatóközpontokat, egyetemeket még jobban képesek bekapcsolni a hazai és nemzetközi élelmiszervizsgálat eme tudományos fórumába. A lapot komoly anyagi és humán-erőforrás ráfordítással teljesen megújítottuk!
A szaklap azóta is a magyar élelmiszer-tudomány egyik legfontosabb tudományos médiuma megmenekült, és jelenleg is az egyik jelentős, folyamatosan erősödő fóruma a szakmának.
Kétnyelvű honlapunkon a cikkekhez digitális formában is hozzáférnek az érdeklődők, ugyanitt fizethetnek elő a nyomtatott lapra.
A dolgozatok cím, kulcsszó és szerzők alapján is kereshetők, és immár az Élelmiszervizsgálati Közlemények teljes archívuma elérhető és kereshető digitálisan is.