Táplálkozásunk egyik alapvető nyersanyagát a gabonák adják, amelyek minősége szoros összefüggésben áll többek között a terület klimatikus tényezőivel. A felmelegedő éghajlat kapcsán felmerül a kérdés, hogy a megváltozott hőmérsékleti viszonyok miatt az eddig megszokottakhoz képest milyen káros hatások érhetik a gabonatermésünket, és milyen laboratóriumi vizsgálatok szükségesek ezek felismeréséhez...
A növényeken élősködő mikroszkopikus gombák egy része a felmelegedő éghajlaton nagyobb hajlamot mutat mikotoxinok (a gombák által megtermelt mérgek) előállítására. Ilyenek például az Aspergius fajok, de a meleg, csapadékos éghajlat hatására a fuzáriumok is nagyobb valószínűséggel fertőzik meg a gabonát és termelik a toxinjaikat. Mivel a mikroszkopikus gombák méreganyagai (a már említett mikotoxinok) egyaránt károsítják a takarmányozott állatokat és a gabonából előállított élelmiszert fogyasztó ember egészségét, fontosnak tartjuk, hogy a megtermelt gabonák egyes tételeit rendszeresen vizsgáljuk.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kalászosok, gabonafélék nagyüzemi termesztésénél nélkülözhetetlenek a növényvédő szerek, amelyekkel – helyes agrotechnika alkalmazása esetén – a kártételi szint alatt tarthatók a kalászosokat támadó mikrobák, rovarok és gyomok. Ilyenformán elkerülhetetlen, hogy a nagyüzemi gabonatermesztés során learatott alapanyagokban növényvédő szerek maradékai kerüljenek. Ezért úgy véljük, hogy a mikotoxinok vizsgálata mellett a gabonák növényvédőszer-tartalmát is vizsgálni kell!
A mikroszkopikus gombák toxinjait és a növényvédő szerek maradékait elválasztástechnikai módszerekkel elemezzük. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses mintából annak homogenizálását követően oldószerrel kivonjuk a számunkra fontos vegyületeket, a kivonatot tisztítjuk, és az alkotórészeit egymástól elválasztva folyadékkromatográfiás és/vagy gázkromatográfiás eszközökön detektáljuk. A kromatográfiás elválasztás minőségi és mennyiségi adatait általában tömegspektrometriás úton nyerjük. A tömegspektrometriás technikán kívül a gáz- és folyadékkromatográfokhoz (GC és HPLC) egyéb detektorokat is kapcsolhatunk, például FID (lángionizációs detektor), ECD (elektronbefogási detektor), spektrofotometriás detektor, diódasoros detektor, stb.
Esetenként a talajból toxikus fémek is kerülhetnek a gabonafélékbe, amelyek a learatott és kicsépelt szemekben is megjelenhetnek. Ezért esetenként érdemes a kalászosok terméseit toxikus nehézfémekre is megvizsgáltatni. A toxikus fémeket az élelmiszerekből és azok alapanyagaiból kétféle ICP-technikával határozzuk meg. Az ICP-OS (Inductive Coupled Plasma Emission Optical Spectrometry) angol szaknyelvi kifejezés jelentése: induktív kapcsolású plazmaemissziós optikai spektrometria. A technika lényege, hogy a mintában található elemek a készülékben előállított, magas hőmérsékletű plazmában atom- vagy ionszínképeket sugároznak. Ezeket a színképeket a berendezés optikai rendszere elemzi, majd az elemzési adatok alapján mennyiségi adatokká alakítja át azokat. Az ICP-MS pedig a plazmában keletkező ionokat tömegszelektív detektorban vizsgálja. Az ICP-MS mérési eredménye lényegében a mintában található elemek és azok különböző vegyületeiből keletkező ionok tömegspektruma. Hasznos adatokkal szolgálnak például az egyes vizsgált elemek és a technikánál alkalmazott argon nemesgáz, illetve annak a mintában jelenlévő, egyéb elemekkel keletkező, igen rövid ideig létező adduktjai. Ezek az adduktok (a vegyületek ionjai) az illető elemek jelenlétének igazolásában nyújtanak segítséget.
A kalászosok vizsgálatára azért van különösen nagy szükség, mert a magyar emberek étrendjében nagy súllyal szerepel a gabonafélékből készült ételek fogyasztása (száraztésztaféleségek, édesipari és sütőipari termékek, gabonapelyhek, müzliféleségek – ez utóbbiakat a dietetikusok rosttartalmuk miatt előszeretettel ajánlanak).
A gabonatermesztőket érdekelheti az is, hogy az általuk megvásárolt vetőmag azokat a genetikai tulajdonságokat hordozza-e, amelyek miatt az üzletet megkötötték. Laboratóriumainkban a vetőmagok fajtaazonosságának és genetikai állapotának (GMO) a vizsgálatára is lehetőség van.
A vetőmagok genetikai vizsgálatára vagy molekuláris biológiai módszerekkel, vagy egy speciális tömegspektrometriás eljárással kerülhet sor. A molekuláris biológiai vizsgálatoknál a fajtára jellemző DNS jelenlétét ellenőrizzük (RT PCR – Real Time Polymerase Chain Reaction). A tömegspektrometriás eljárás pedig egy MALDI-TOF-MS (Matrix Aided Laser Desorption Ionisation – Time of Flight – Mass Spectrometry) berendezéssel lehetséges.
Mindemellett szükség esetén a gabonafélék terméseinek mikrobiológiai vizsgálatára is lehetőség van.
Dr. Szigeti Tamás János – Szunyogh Gábor
