A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket...
A szerzők célja az volt, hogy a világ különböző országaiból származó alapanyagok adatait összehasonlítsák a magyarországi alapadatokkal. A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható lencse-, rizs- és szárazbab-típusok nagy változékonyságot mutatnak származási országuk tekintetében. A szupermarketek polcairól általában öt kontinensről származó termék közül is választhat a vásárló. Ez a változékonyság megjelenik a közétkeztetés számára beszállított nyersanyagok tekintetében is: a megfelelő étlap tervezéséhez elengedhetetlen a kellő pontosságú tápanyagtartalom ismerete, amely kiterjed az ásványanyag-tartalomra is. Az élelmiszerek jelölésén azonban csak a főbb tápanyagokról kapható tájékoztatás, de az ásványanyag-tartalomról nem.
A cikk szerzőpárosa vizsgálataik során a különböző származási helyekről érkező és a magyarországi nagy-, valamint kiskereskedelmi forgalomban megjelenő termények (barnalencse, jázmin rizs és fehérbab) tápanyag- és ásványanyag-tartalmának meghatározását végezte el. A mintákat 2020 decemberében véletlenszerű szubjektív kiválasztással vásárolták különböző magyarországi kiskereskedelemi üzletekben. A kiválasztás szempontja az volt, hogy a minták származási országuk vagy forgalmazójuk szerint különbözzenek. Öt különböző forgalmazótól és származási országból választott hétféle barnalencse, négyféle forgalmazótól és három származási országból érkező négyféle jázminrizs, valamint négy forgalmazótól és három származási országból származó, négyféle fehérbab-mintát elemeztek, valamint határozták meg azok tápanyagtartalmát. Az eredményeket leíró statisztikai módszerekkel elemezték.
A kutatók méréseik során azt tapasztalták, hogy a termények fehérjetartalma átlagosan kevesebb, szénhidráttartalmuk azonban több volt a megfelelő referencia-értékekhez képest, több ásványi anyag tekintetében pedig erőteljes változatosságot mértek. Méréseik alapján megállapítható, hogy a termények származási ország szerinti diverzitása megmutatkozik azok tápanyagtartalmának mennyiségében. Az eredmények értékelése során a makrotápanyagok trendszerű változását tapasztalták, a termények ásványanyag tartalma több esetben közepes vagy erős változékonyságú volt. Méréseik eredményét az Új Tápanyagtáblázatban szereplő adatokkal összevetve nagyságrendbeli eltéréseket tapasztaltak, munkájuk alapján javasolják a tápanyag- és ásványi anyagtartalom változatosságának, és a származási hely szerinti tápanyagváltozásoknak a figyelembevételét már az alapanyag beszerzési eljárások tervezése és lebonyolítása során is.
Az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent cikket teljes terjedelmében ingyenesen és online is elolvashatja ezen a linken.
Az élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban pedig itt tájékozódhat.