A fogyasztók megfelelő tájékoztatására hívták fel a figyelmet a hazai élelmiszer-biztonság prominens szereplői az idén immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Hungalimentaria konferencián és kiállításon. A monstre rendezvényen hatósági és laboratóriumi szakemberek, egyetemi kutatók analitikai, mikrobiológiai, jogi, érzékszervi és technológiai szempontból is körbejárják az élelmiszerek témakörét, mindemellett pedig olyan kiemelt területekről is értekeznek, mint a kommunikáció, a szabályozási szempontok vagy a jövő élelmiszerei. A Laboratorium.hu tudósítása...
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok kérdése, az érzékszervi vizsgálatok genetikai háttere, a hazai halhús minősége, a haszonnövényeken a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagok kockázata, fogyasztói elégedettségi felmérések, az étrend-kiegészítők biztonsága, hatósági ellenőrzések, az élelmiszeripari üzemek és forgalmazó helyek higiéniája, közétkeztetés – ez a néhány „önkényesen” kiemelt téma csak a töredéke annak a számos területnek, amelyekről a hazai élelmiszer-biztonság legkiemelkedőbb szakemberei tárgyalnak az idei, kétnapos Hungalimentaria konferencián és kiállításon.
Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a konferencia fővédnöke Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, akinek üdvözletét Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke tolmácsolta a hatóság és a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. által szervezett konferencián.
Mint elmondta, a laboratóriumi vizsgálatok mellett (a vetőmagok GMO-mentességétől a növényvédőszer-tartalom vizsgálatán át az állategészségügyig több millió vizsgálatot végeznek egy évben) a hatóság kiemelt feladata a lakosság tájékoztatása. Ezt a kettős feladatot fejezi ki a konferencia mottója is: Ésszel a kosárba - mit mond erről a labor?.
Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke (balra) és Dr. Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója (jobbra) a tudományos tájékoztatás fontosságát hangsúlyozták. Fotók: Lovász Csaba.
A kábítószer-kereskedelem után az élelmiszer-hamisítás a második legjövedelmezőbb illegális tevékenység a világon. Az élelmiszerbiztonsági rendszernek ezért egyre gyorsabban kell azonosítania a veszélyeket. A folyamatos fejlesztésnek és a 21. századi analitikai technológiáknak köszönhetően ennek a hatóság meg is felel, legyen szó hamisításról, eredetvizsgálatról, nyomon követésről vagy jelölésről - mondta Oravecz Márton, aki szerint a hatóságnak hiteles, tudásmegosztásra törekvő hivatalnak kell lennie. Azt, hogy jó úton haladnak, a legfrissebb felmérések is igazolják, ezek szerint Magyarországon a NÉBIH-ben megbíznak az emberek.
- Az élelmiszerbőségnek köszönhetően ma már válogatunk a termékek között, így van lehetőségünk arra, hogy valóban ésszel pakoljunk a kosárba - emelte ki Dr. Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is, aki úgy vélekedett: a laboratóriumban felhalmozódott tudást, az ott dolgozó természettudósok tapasztalatát közkinccsé kell tenni, és a felelős gyártókkal, forgalmazókkal, illetve a hatóságokkal együtt kell minél többet megtenni azért, hogy a szakmai tudás a fogyasztók oldalán igazi bizalommá erősödjön.
A két napos, közel négyszáz fő résztételével zajló tanácskozáson tizenegy szekcióban mutatják be a hatósági szempontokat, a laboratóriumi vizsgálatokat, a jogi szabályozást, mindemellett szó esik korunk legfontosabb élelmiszer-vizsgálati kérdéseiről a csomagolóanyagoktól kezdve a mikrobiológiai kihívásokon át az étrend-kiegészítőkig, a növényvédő szerekig vagy éppen a kommunikációig – mondta el Dr. Szigeti Tamás János, a konferencia főszervezője, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
A XII. Hungalimentaria konferencia főszervezője Dr. Szigeti Tamás (WESSLING Hungary Kft.)
Az Európában előállított és forgalomba kerülő élelmiszerek soha nem volta biztonságosabbak, mint napjainkban. Azonban a környezeti tényezők, például az éghajlat változása miatt új kórokozók (patogén mikroorganizmusok) és új méreganyagok megjelenésére (pl. korábban nem jellemző mikotoxinok) kell számítanunk” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Bánáti Diána (Debreceni Egyetem) A jövő élelmiszerei című előadásában.
Már tudunk húst előállítani laboratóriumban, és képesek vagyunk ebből 3D nyomtatóval például valódi karaj szeletre emlékeztető terméket készíteni. Az erőforrások kimerülésével, azok véges voltával, valamint az élelmiszer-ellátási lánc/hálózat globalizálódásával átlépünk eddig vízválasztónak számító kulturális határokat: már Európában is felhasználjuk a rovarokat proteinforrásként, a természetben előforduló struktúrák utánzásával manipuláljuk az élelmiszerek szerkezetét, mikrokapszulázással célzottan juttatjuk el az egyes mikrotápanyagokat a szervezetbe.
Az új technológiák, például a mikro-szenzorok – a kézben tartható mikro-spektrométerek – segítségével pontosabban tudjuk regisztrálni az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségét és összetételét. A személyre szabott táplálkozás tervezésével, a precíziós táplálkozástudomány révén már nemcsak gyógyítani, hanem megelőzni szeretnénk a táplálkozással összefüggő betegségek kialakulását.
A XXI. században várhatóan az eddigi legnagyobb technológiai lépésváltás és leggyorsabb fejlődés tanúi lehetünk az élelmiszer-tudomány és -technológia, valamint a táplálkozástudomány területén – hangsúlyozta a professzor asszony.
A századforduló után tapasztalt információ robbanás, valamint a gazdaság és a társadalom szövevényes rendszerének növekvő komplexitása forradalmi változásokat hoznak az élelmiszer előállításában, elosztásában és a kémiai/mikrobiológiai biztonságának biztosításában is – emelte ki Prof. Dr. Baranyi József is (Imperial College London, Debreceni Egyetem), aki úgy vélekedett, hogy korunk élelmiszerrel foglalkozó szakembereinek már nem csak informatikai és számítástudományi módszerekkel kell tisztában lenniük, hanem meg kell érteniük a globalizáció mindennapi hatásait is. Az élelmiszer- és élelmezés-biztonság kérdéseinek megválaszolásához hatékony segítséget nyújthat a hálózatkutatás.
Az élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb hazai rendezvényén közel négyszáz szakember vett részt, és a plenáris ülés mellett tizenegy szekcióban vitatták meg a legfontosabb kérdéseket.
Dr. Gombos Zoltán (Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály) a felügyeleti szervezet strukturális változásait (kormányhivatali átalakítások, ÁKR, KIT bevezetésének hatásai, Él.Tv. módosítása) ismertette Új irányok az élelmiszerlánc-felügyeletben című előadásában. Beszélt a kockázat alapú ellenőrzés informatikai alapjai (EÜER), elemzés és az ellenőrzés tervezéséről, az engedélyezés várható változásairól, az élelmiszer-bűnözés elleni küzdelemben alkalmazandó új eszközökről, a szankciórendszer kibővítéséről, valamint a szemléletformálás, a tudatos vásárlói magatartásra ösztönzés fontosságáról, amelynek fontos részét képezi többek között a nemzeti védjegyrendszer.
Az európai szabályozással kapcsolatban Prof. Dr. DDr.h.c. Somogyi Árpád (Gesellschaft für Natur- und Heilkunde, Berlin) kiemelte, hogy annak legfontosabb célja a zavartalan áruforgalom biztosítása, valamint a fogyasztók egészségi és anyagi érdekeinek védelme.
A konferencia során a négy élelmiszeranalitikai szekcióban az előadók részletesen kitérnek többek között az élelmiszereinkkel érintkezésbe kerülő műanyagokból lehetségesen kioldódó anyagok problémakörére. Hallhatunk előremutató termékfejlesztési irányzatokról és technológiai megoldásokról az élelmiszertechnológiai szekcióban, a Kommunikáció az élelmiszerláncban elnevezésű szekcióban pedigkiemelten foglalkoznak az egyes kommunikációs eszközök alkalmazásával kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatokkal.
A többi szekcióban megvitatják a technológiai kérdésköröket, a termékfejlesztési irányokat, a funkcionális élelmiszerek és speciális étrendbe illeszthető élelmiszer-termékek kérdéseit, az érzékszervi vizsgálatokat, külön tekintettel az idegrendszeri vonatkozásokra és a percepció genetikai hátterére, a tudatos táplálkozás kérdéskörét, az információáradat kezelésének mechanizmusait, fogyasztói elégedettség felméréseket, étrend-kiegészítőket, élelmiszerek élettani hatásait. Szó esik a mikotoxinok jelenlétéről és jelentőségéről, a minőségbiztosításról, a hatósági ellenőrzésről, az élelmiszeripari üzemek és forgalmazó helyek higiéniájáról, a közétkeztetésről, valamint az ökológiai gazdálkodás információs rendszeréről.
Kövesse a Hungalimentaria legérdekesebb híreit! A Laboratorium.hu folyamatosan tudósít a rendezvényről.
A legutóbbi Hungalimentaria konferenciáról készült tudósításunk.