Az E-számok után a TOP-Higienia.hu weboldal az élelmiszer-színezékeket vette górcső alá. Mik azok pontosan? Miért van rájuk szükség? Veszélyesek-e? Mesterséges vagy természetes? Hogyan jelölik? A válaszok a cikkben...
Mit értünk színezék alatt?
Mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy pontosan mit is értünk az élelmiszer-színezék elnevezés alatt. Az élelmiszereket színező szerek adalékanyagok, így hát nem meglepő, hogy az adalékanyagok felhasználását szabályozó 13333/2008/EK rendeletet hívjuk segítségül a pontos meghatározáshoz. Eszerint a színezékek „olyan anyagok, amelyek felerősítik vagy helyreállítják az élelmiszer színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevői vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevőiként általában nem használnak. Az élelmiszerekből és más természetes eredetű ehető alapanyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthető színezéknek, ha a színezőanyagot a tápanyagtól és az aromatikus összetevőktől szelektív módon elkülönítették.”
A lényeg tehát az, hogy valamilyen mesterséges eljárással elkülönítik a színanyagot, és azt szándékosan egy élelmiszerhez adagolják.
Miért van erre szükség?
A modernkori élelmiszergyártás térben és időben elkülönült a fogyasztóktól és a fogyasztási helytől. Gondoljunk bele, hány olyan terméket fogyasztunk, amelyek több ezer kilométert utaznak a terített asztalunkig. Ezért ezeken az élelmiszereken olyan előállítási technikákat kellett kifejleszteni, amelyek nem csak biztonságossá teszik a fogyasztást, hanem „el is adják” a terméket – olvasható a biztonságos vendéglátásért és közétkeztetésért ügyködő TOP-Higiénia rendszer honlapján.
A szupermarketekben vásárolva ma már ritkán találkozunk a polcon lévő portékát kíbáló eladókkal, így az eladást/vásárlást a termék külső megjelenése nagymértékben segíti. Egy színes, feltűnő termék jobban vonzza a fogyasztók tekintetét, mint egy kevésbé szembeötlő.
Egyes készítmények ízéhez szintén társítunk színeket is, így annak hiánya csökkentheti az élvezeti értékét.
Tehát a fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a színezékek felhasználása részben a technológiából eredő színvesztést pótolja, másrészről pedig mi fogyasztók is elvárjuk ezt a termékektől, még ha nem is szeretjük azt bevallani.
Milyen színezékek léteznek?
Eredetük szerint kétféle színezéket különböztetünk meg: a természetes és a mesterséges eredetűt. A jogszabály azonban nem tesz különbséget ilyen csoportosításban a színezékek között, bár a természetes eredetűek felhasználási szintjét a gyártókra bízza, vagyis nem korlátozza. A mesterségeseknél van felső korlát, ezt a gyártóknak nem szabad túllépnie.
Fontos megjegyezni, hogy a felhasználási szintek minden esetben a késztermékre vonatkoznak! Így ha több, a gyártás szempontjából készterméknek tekinthető alapanyagból állítunk össze terméket, akkor is figyelembe kell venni a jogszabályban megadott maximális szinteket. Nagyon fontos tehát az előállításkor ezeket az adatokat bekérni az alapanyaggyártóktól.
Miket nem tekinthetünk színezéknek?
Találkozhatunk olyan termékekkel, amelyekben a kívánt szín beállításához színező gyümölcsöt, zöldséget használnak. Ez a jogszabály értelmében nem tekinthető színezéknek. Ilyen lehet pl. a céklalé, amelyet előszeretettel használnak szörpök, gyümölcsitalok színezéséhez.
Hogyan jelölik a címkén a színezékek felhasználását?
Az élelmiszerek csomagolásán minden esetben jelölni kell az összes felhasznált alapanyagot, így a színezékeket is. Az összetevők között kell megadni a csoportnév megjelölésével és zárójelben felsorolva a felhasznált színezék nevével, vagy E-kódszámával. A színezékek kódszáma mindig 1-el kezdődik, tehát 1XX formát kell keresni.
Figyelmeztetés
Van néhány olyan színezék, amelynek címkéjén figyelmeztető szöveget is el kell helyezni. Ezek az úgynevezett azoszínezékek. Jellegzetességük, hogy egy vagy több nitrogén-nitrogén kettős kötést (un. azocsoportot) tartalmaznak. Felhasználásukat az Európai Unió szigorúan szabályozza. Az ilyen színezéket tartalmazó termékre a következő figyelmeztetést is el kell helyezni: „a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”.
Ezek a követlezők:
E110 Sunset Yellow/Narancssárga
E104 Kinolinsárga
E122 Azorubin
E129 Alluravörös
E102 Tartrazin
E124 Neukokcin
Amennyiben kisgyermeknek vásárolunk élelmiszert, édességet, nézzük meg a címkét. Ha ilyen vegyületeket és figyelmeztetést látunk rajta, inkább válasszunk másik terméket.
A TOP-Higienia oldalán számos további hasznos cikket talál az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban, amennyiben pedig bármilyen kételye támadna egy étel minőségét illetően, keresse meg a hatóságokat, vagy forduljon független vizsgálólaboratóriumhoz!