Tájékozottak, ám súlyos hiányosságokkal rendelkeznek a gyermekek az élelmiszer-biztonság területén – derült ki a NÉBIH legfrissebb, általános iskolások körében végzett kutatásából, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban jelentek meg. Összeállításunkban a lap többi cikkéről is ejtünk néhány szót...
A 21. században is több millió ember betegszik meg valamilyen élelmiszer-eredetű betegségben, ami a fejlett országokban elsősorban a fogyasztók helytelen élelmiszer-tárolási és -készítési szokásaiból fakad. Éppen ezért fontos a gyerekek tudásszintjével kapcsolatos rendszeres adatgyűjtés nemzetközi és országos szinten is. A külföldi kutatások alapján a kislányok megalapozottabb élelmiszer-biztonsági ismeretekkel rendelkeznek, mint a kisfiúk, és ugyanez igaz a serdülő korosztályra is. Mindezt alátámasztotta a NÉBIH a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen végzett kérdőíves felmérése is, amelyben hét budapesti, ökoiskolai hálózathoz tartozó – vagyis a fenntarthatósági célokat az oktatás során prioritásként kezelő − általános iskola vett részt. Az először az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb, decemberi számában megjelent kutatásban negyedik osztályos (10-11 éves) tanulókat kérdeztek meg.
E cikk képei, illusztrációi és táblázatai az Élelmiszervizsgálati Közleményekből származnak, azokat a lap szerkesztőinek jóváhagyásával használtuk fel
Az első kérdésben arra keresték a választ, hogyan tehetők biztonságossá az ételek otthoni körülmények között. Megdöbbentő volt, hogy a megkérdezett gyerekek mindössze 50,2%-a tartotta a sütés-főzést alkalmas eszköznek arra, hogy az élelmiszerben lévő kórokozókat semlegesítse. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a fagyasztást és a hűtést 39,0% illetve 22,5% tartotta megfelelőnek ugyanerre a célra.
Pozitív eredménynek tekinthető viszont, hogy a vágódeszka egyidejű használatát a zöldségek és a hús előkészítésére a válaszadó kisdiákok 87 százaléka kockázatosnak ítélte, a keresztszennyeződések kialakulása, a baktériumok átkerülése miatt. Persze akadtak szép számmal olyanok is, akik egy vágódeszka használata mellett voksoltak, praktikussági okokból.
A megkérdezett tanulók legnagyobb hányada a darált húst tekintette a legkockázatosabb élelmiszernek mikrobiológiai szempontból, ezt követte a tojás, majd a lekvár és a kenyér, ám az ebben a kérdéskörben leadott válaszok nagy szórást mutatnak, a válaszok mögött bizonytalanság volt érzékelhető.
A kutatás összegzéseként megállapítható, hogy a kisiskolások meghatározó hányada az élelmiszer-biztonsági kérdéseket alapvetően helyesen ítéli meg, ugyanakkor óriási hiányosságok is felfedezhetők ismereteikben, és ez sajnos összhangban van a felnőtt mintákon végzett kutatások megállapításaival is.
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények idei legutolsó számában fent ismertetett kutatás mellett még számos más érdekes cikk is megjelent. A lap vezető anyaga, Tabajdiné dr. Pintér Veronika cikke, amelyet a WESSLING Hungary Kft. 2015. október 1-jen rendezett, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező anyagok vizsgálatát áttekintő szakmai napon elhangzott mikrobiológiai előadás anyagából készített. Korunk csomagolóanyagaival szemben egyre összetettebb követelményeket támaszt a szakma. Az élelmiszerekkel érintkező anyagok nemcsak az élelmiszert védik a környezet, illetve vica-verza a környezetet az élelmiszerek szennyező hatásától. Ma már szinte alapkövetelmény, hogy a csomagolószer intelligens módon jelezze a benne található élelmiszer mikrobiológiai és fizikai állapotát, továbbá segítse elő a becsomagolt termek minőségének mind hosszabb ideig történő megőrzését. Nehéz feladat olyan csomagolóanyag előállítása, amely maradéktalanul megfelel a fizikai, kémiai és mikrobiológiai követelményeknek.
A csomagolóanyagok mikrobiológiájával kapcsolatos anyagot hamarosan részletesen is bemutatjuk itt, a Laboratorium.hu-n. A téma iránt érdeklődőknek érdemes lesz tehát néhány nap múlva visszatérniük!
Szabó Erzsébet és Szűcs Viktória dolgozatukban az egyik leghíresebb hungarikum, az őrölt fűszerpaprika érzékszervi vizsgálatának módszereiről, az arról alkotott szakmai kép kialakításáról írnak. A vizsgálatokba szakembereket és laikus bírálókat is bevontak. Kéziratukban többtényezős statisztikai elemzésekkel igazoltak a magyar és az import paprikaminták közötti érzékszervi különbséget. Vizsgálataik eredményei szerint a külföldi termékekkel való összehasonlításban a magyar paprikákra intenzívebb paprikaaroma és jobb fűszeresség jellemző.