Fogyasztók és forgalmazók számára is igazi mérföldkövet jelent a december 13-a, ekkor lép ugyanis életbe az 1169/2011/EU-es számú, az élelmiszer-jelölésre vonatkozó EU-rendelet, amely egységesen meghatározza a címkézésre vonatkozó követelményeket az összes tagállamban. Az egyszerűsítés mellett az új szabályozás számos kérdést is felvet. Amellett, hogy igyekszünk ezekre választ adni, azt is eláruljuk, mi köze a laboratóriumnak az élelmiszerek jelöléséhez...

Az élelmiszerek címkéje hamarosan megváltozik, új és fontos információkkal egészül majd ki, amelyek legfőbb célja, hogy a fogyasztónak az eddiginél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak arról a termékről, amelyet éppen megvásárolni készül. Az uniós szabályozást a fogyasztóvédelmi szervezetek és a szakma is üdvözli, igaz, annak megvalósításában már megoszlanak a vélemények.

A megfelelő tájékoztatás nélkül nincs értelme

Szőlőssy Réka, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szövetségi titkára az Élelmiszer Akadémia október 30-i rendezvényén elmondta, szerinte a legnagyobb gond az, hogy a fogyasztók egyáltalán nincsenek felkészítve arra, mit is találnak majd a címkéken. Hiába rakott ugyanis nagy terheket az Európai Bizottság az iparra a jelölések megváltoztatásával, mindennek nem sok értelme van, ha a lakosság nem tudja, mit is talál illetve mit is keressen majd a címkéken.

Pedig a Nielsen kutatása szerint bizony igen nagy szükség lenne arra, hogy az emberek minél nagyobb figyelmet fordítsanak az egészséges táplálkozásra.  Az eredmények szerint ugyanis a társadalom több mint fele túlsúlyosnak tartja magát, az ő 48 százalékuk gondolja úgy, hogy el kell indulnia a lefogyás útján, 78 százalékuk pedig mindezt diátéval képzeli el. Ez a gyártóknak, forgalmazóknak jó lehetőség arra, hogy a megváltozott fogyasztói szokásokhoz igazítva jelenítsék meg a termékeiket. A kutatásból ráadásul az is kiderül, hogy a magyar fogyasztók igenis bíznak a címkék tartalmában.

Lássuk az új szabályozást!

Az új szabályozás az európai szinten igyekszik egységesíteni az élelmiszerek jelölésére vonatkozó előírásokat, amelyek eddig csak irányelvként léteztek, minden tagállamnak át kellett ültetnie azokat a saját nemzeti jogrendjébe. Laboratóriumunk már évek óta foglalkozik címkevizsgálattal is (az egész jelölési folyamatot lefedjük a szakmai tanácsadástól kezdve a címketerv elkészítésén át egészen a fordításig és a jogszabályi ellenőrzésig), van tehát némi rálátásunk a területre. Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni az új szabályozás leglényegesebb elemeit.

Rögzített betűméret

A decemberben életbe lépő rendelet egyik sarokköve, hogy meghatároz egy minimális betűméretet. Lehetséges tehát, hogy ha eddig egy terméken 8-10 nyelven is fent volt a kötelező szövegezés, ez most a nagyobb betűmérettel mér nem fog elférni. A címkék átszerkesztése tehát plusz terhet jelenthet a gyártóknak, forgalmazóknak, és a marketingre szánt felületet is szűkítheti.

Tápértékjelölés

A tápértékjelölés egy „normál” termék esetében eddig sem volt kötelező, és még egy darabig továbbra sem lesz az. A tápértékadatok formája eddig is bizonyos mértékig kötött volt, de a jelenlegi szabályozás ezt sokkal szigorúbban kezeli. Nem lehet a kötelező elemek közé tetszés szerint adatokat beszúrni, ezeket csak a táblázat végére szabad betenni. Ez nagyban segítheti a fogyasztót a tájékozódásban.

A legnagyobb káosz a tápértékadatok elemeinek kiemelésével volt. Ezt a területet semmilyen jogszabály nem szabályozta. Csak szakmai ajánlások álltak rendelkezésre, és ez alkalmat adott a gyártóknak arra, hogy a termékük előnyösebb tulajdonságait kiemeljék, az előnytelenebbeket pedig elrejtsék. Így aztán a fogyasztók nehezen tájékozódtak a különféle ajánlások között. Az új rendelet ennek vet véget: egységesíti a kiemelhető tulajdonságokat, és még azt is szabályozza, hogy az összehasonlíthatóság érdekében 100g-ra vagy 100ml-re is fel kell tüntetni az adatokat.

Az ilyen figyelemfelkető eszközökkel élő gyártók termékei jobban összehasonlíthatók lesznek a vásárlók számára. Azoknak a gyártóknak a termékei esetében, akik nem élnek ezzel a marketinglehetőséggel, marad a táblázat böngészése. A tápértékadatok feltüntetése egyelőre opcionális, de 2016. decemberétől már ez is kötelező lesz, kevés kivétellel minden termék esetében.



Allergének

Az allergéneket eddig is jelölni kellett az összetevők között, mostantól ezt olyan betűtípussal vagy más jelölési eszközzel kell megtenni, amely kiemelkedik a szövegkörnyezetéből. Külön felsorolás nem szükséges, és a keresztszennyeződésekről sem kötelező információt adni, bár adott esetben egy táplálékintoleranciában szenvedő fogyasztónak ez is nagyon fontos lehet. A külön blokkban megismételt allergén információ ugyanis a vásárlót jobban segíti, hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az összes információt, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie. Ennek rendezése tehát még további európai szintű intézkedéseket kíván.

A feltüntetett adatok valóságtartalmáért eddig is a gyártó felelt, így a jelenlegi önellenőrzési kötelezettségen kívül egyéb plusz terhet ez nem jelent.

Allergénjelölés a nem előre csomagolt élelmiszereken

2014. december 13-tól az élelmiszeripari vállalkozások (beleértve az élelmiszerboltokat és az éttermeket is) kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, amennyiben a meghatározott 14 allergén közül valamelyik a nem becsomagolt és címkével nem ellátott élelmiszerek összetevőjét tartalmazza. Mindennek hátterét az Európai Unió Élelmiszer-Információs Szabályozása (FIC) hamarosan életbe lépő rendelete adja. Annak tekintetében, hogy a tájékoztatást milyen módon kötelesek megadni a fent említett kereskedelmi egységek, még meglehetősen rugalmas a rendelet. Az EU FIC által belistázott szóban forgó 14 allergén egyébként a következő: a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid.

A szabályozás kiterjesztése a nem előre csomagolt élelmiszerekre azért időszerű, mert a vendéglátósok azelőtt gyakran semmilyen információval nem tudtak szolgálni a táplálékallergiával kapcsolatos kérdésekre. Az információadás praktikusan szóbeli tájékoztatást és a szükséges információk étlapon történő feltüntetését jelentheti. Ez egyébként akár a vendéglátósok hasznára is válhat, hiszen üzleti lehetőséget is találhatnak a speciális igényű vendégek kiszolgálásában.

Az élelmiszerboltokban is lesz feladata az üzemeltetőnek. A csomagolatlan áruk (kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok stb.) mellé ki kell tennie egy tájékoztató táblát, amelyen felsorolják a termékekben jelenlévő allergéneket. A nagyobb áruházakban érdemes lehet igénybe venni a digitális technikát, és kombinálni például az árleolvasók szolgáltatását az allergénekre vonatkozó információk átadásával.

A fenti kérdés szabályozására hazai jogszabály is fog születni, de ennek megjelenésére még várunk.

Mi a büntetés?

Kisebb hibáknál figyelmeztetés jár, a bírság alapösszege 15-30 és 50 ezer forint lehet, amelyre súlyosbító szorzók rakódnak. A nagyon súlyos jelölési hibákat tartalmazó termékeket ki kell vonni a forgalomból – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBiH) tájékoztatásából. Sok esetben a jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, egy külön hatósági értelmezés alapján azonban világos lenne, mit kell érteni az egyes paragrafusok jogi szövegezése alatt. Ez azért fontos, mert számos gyártó már időben elkezdett felkészülni az új jelölésre, már legyártották a címkéket és közülük is sokan 2-3-4 évre előre gondolkodnak és nem akarnak évenként klisét változtatni, mert az sokba kerül.

Miért van még szükség a helyi jelölések állandó ellenőrzésére?

Az egységes Európai Uniós szabályozás mellett léteznek helyi sajátosságok, jogértelmezések, szokások. A tapasztalatok alapján az EU-tagállamok között sokszor nincs egyezség, például a szabályozáshoz készült útmutató vagy éppen a származási hely feltüntetése tekintetében.

Laboratóriumunk felkészült szakértői lefordítják a megfelelő címketartalmat a kívánt nyelvre, ellenőrzik, hogy az megfelel-e az adott ország érvényes élelmiszer-jelölési előírásainak. Könnyen érthető korrekciókat és jól használható tanácsokat adunk arra vonatkozóan, hogyan kell javítani a címkén, amelyet igény esetén a gyártmánylap vagy egyéb dokumentáció alapján is elkészítünk.

Mindannyiunk közös érdeke az lenne, ha minél erőteljesebb kommunikációval sikerülne felhívni a vásárlók figyelmét az új címkéken található hasznos információkra!

Fenyvesiné Bakos Mária – Szunyogh Gábor