Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában...

Tápértékének, élettani hatásainak, aromájának köszönhetően a méz széles körben fogyasztott élelmiszer, amelyet a legtöbben édesítésre használnak, ám gyógyászati célra is kiváló, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásainak köszönhetően. A mézek összetételére és vizsgálatára vonatkozóan számos szabályozás létezik, ezek közül Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei a mérvadók.

Végh Rita és kutatócsoportja (mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet munkatársai) különböző növényi eredetű, hazai és külföldi származású mézet hasonlítottak össze többek között nedvesség-, cukor-, hamu-, szabad aminosav- valamint pH érték alapján, de kutatásuk a magyarországi flórára jellemző növényekről származó virágporcsomók makrotápanyag-összetételének vizsgálatára, valamint a méz- és pollenminták színére is kiterjedt.

A szerzők tanulmányukban nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. Céljuk volt áttekinteni a Magyarországon forgalmazott, különböző eredetű mézek fizikai és kémiai jellemzőit, de megvizsgáltak egy külföldön, piaci forgalomból beszerzett mézet (ghánai vegyes virágmézet) is. A kutatók cikkükben ismertetik néhány, hazánkban is előforduló növényfajról származó virágpor beltartalmi összetételét és színjellemzőit is. A termékeket 20 órán át 38±2 °C-on szárították, majd szín alapján történő válogatással tíz almintát hoztak létre, amelyek botanikai összetételét is meghatározták. A méz- és pollenmintákat szobahőmérsékleten (20±2 °C), sötét helyen tárolták.

Végh és munkatársai kutatásuk során azt tapasztalták, hogy a vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket. A mézek redukáló cukor-tartalma 64,5 és 75,3 % között alakult, eredményeik alátámasztják tehát azt a megfigyelést, miszerint a mézharmat-mézek alacsonyabb redukáló cukor tartalommal rendelkeznek, valamint magasabb hamutartalommal és kémhatással, továbbá sötétebb színnel jellemezhetők, mint a nektár eredetű mézek. A mézekben a prolin volt a domináns aminosav: a hazai mézek közül az akác és a vegyes virág, a külföldiek közül pedig a kávévirágméz prolin tartalma nem érte el a 180 mg/kg-os minimális határértéket. A mézekben a sárga szín dominált. A vizsgálatba bevont szárított virágporcsomó-minták botanikai összetételének vizsgálatával igazolást nyert, hogy a felhasznált minták legalább 80%-ban a forrásnövényként megnevezett növényfajról származtak. A szakirodalmi adatokkal összhangban a termékek 57,9-74,0% szénhidrátot, 14,5-26,7% fehérjét, 1,4-10,5% nyerszsírt és 1,0-3,2% hamut tartalmaztak. Nedvességtartalmuk 4,9 és 8,2% között alakult, amely érzékszervi és mikrobiológiai szempontból is megfelel a követelményeknek. Színtulajdonságaikat tekintve a termékek nagy eltérést mutattak, de legtöbb esetben a sárga árnyalat dominált színükben.

Hazánkban hagyománya van a méhészkedésnek, a Kárpát-medence éghajlati és táji adottságai ugyanis kiváló minőségű mézek termelését teszik lehetővé. A méhek több mint 800 növényfajt látogatnak, amelyek közül több fajtaméz előállításra is alkalmas, a hazai mézpiac két fő terméke mégis a vegyes virágméz és az akácméz. Ez utóbbi hungarikumnak minősül, mivel Magyarországon nagy kiterjedésű akácerdők találhatók, az akácméz pedig belföldön és külföldön egyaránt keresett, magas minőségű termék. Kutatók export-import adatok vizsgálatával igazolták, hogy méztermelés vonatkozásában Magyarország jelentős előnnyel rendelkezik az Európai Unión belül, az EU összes méztermelésének számottevő része ugyanis hazánkból származik, ami a környezeti adottságok mellett annak köszönhető, hogy a Kárpát-medencében viszonylag nagy a méhsűrűség, ráadásul a méhcsaládok száma is folyamatos növekedést mutat. Sajnálatos tény azonban, hogy a magyar méz az árversenyben alulmarad a világpiaci versenytársakkal, elsősorban az alacsonyabb minőségű, Kínából származó mézekkel szemben.