A dohányzás ízületgyulladást is okozhat? Meghatározható egy olajszennyeződés eredete? Mi a baj a gyerekjátékokkal… és az élelmiszerek csomagolóanyagával? A fenti kérdésekre egyetemisták keresik a választ, mégpedig a világ egyik legizgalmasabb módszere, az elválasztástechnika segítségével...
Az EKOL (école) szó a francia nyelvben iskolát jelent. Az egyik legfontosabb magyarországi egyetem (ELTE) és egy független vizsgálólaboratórium (WESSLING Hungary Kft.) tizenegy évvel ezelőtt egyedülálló szellemi kutatóműhelyt hozott létre, az EKOL-t. A rövidítés ugyan csak véletlenül egyezik a francia iskola szó hangalakjával, az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratóriumot nyugodtan nevezhetjük az analitika magasiskolájának, ugyanis az elválasztástechnika iránt érdeklődő diákok tucatjai kutattak az elmúlt évtizedben, és kutatnak ma is a laboratóriumban. Szakmai előmenetelükben rengeteget számított az itt eltöltött idő, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt tíz évben 15 TDK-dolgozat, 49 szakdolgozat és 8 PhD-dolgozat született itt.
Az EKOL laboratórium azonban nem csak ezért méltó arra, hogy a tevékenységéről e cikkben beszámoljunk!
A peszticid-mérések, a szénhidrogének műszeres mérésének fejlesztése, a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) kimutatása vagy a csomagolóanyagok új vizsgálati módszereinek kidolgozása kapcsán egyértelművé vált, hogy az egyetem keretein belül lezajlott vagy éppen folyamatban lévő kutatások nem csupán elvont tudományos eredményeket hoztak, hanem olyan módszerek születéséhez is hozzájárultak, amelyeket a független laboratóriumban már a gyakorlatban is alkalmaznak – legyen szó környezetanalitikáról vagy élelmiszervizsgálatról.
Lássunk tehát egy kis ízelítőt az EKOL hallgatói által jelenleg is zajló kutatásokból:
A cigarettafüst és a reumás betegségek kapcsolata
Az egészségkárosító hatású policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) egyik legfontosabb forrása beltéri levegőben a cigarettafüst. Egyes PAH-ok, mint például a benzo[a]pirén (B[a]P) karcinogén, mutagén és teratogén hatását már régen megfigyelték, azonban a legújabb kutatások szerint a cigarettázás jelentős környezeti kockázati tényező a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásában is. Az ízületek gyulladásával járó autoimmun betegség és a dohányzás kapcsolatának tanulmányozásához fontos megvizsgálni a B[a]P, mint a cigarettafüst egyik fő toxikus komponensének hatását a T-limfociták egy olyan csoportjára, amely kapcsolatba hozható a rheumatoid arthritis-szel. A kutatásokhoz elengedhetetlen feltétel az, hogy ismerjük ezen kémiai vegyület mennyiségét egy olyan, T-sejtek növesztésére alkalmas sejtmédiumban, amelyet cigarettafüsttel kezeltek. Az EKOL egy olyan gázkromatográfiás módszer fejleszt, amely alkalmas a B[a]P és más PAH-ok koncentrációjának pontos mérésére ebből a mátrixból.
Csomagolóanyagok káros hatásai
Életünk egyik alapvető szükséglete a táplálkozás. A mai társadalmunkban azonban nem mindenki maga neveli a háziállatát vagy gondozza a kertjében a zöldségeit, gyümölcseit. Manapság a szükséges élelmiszereket különböző boltokban szerezzük be. A termékek, minőségük védelmének érdekében, általában zárt, műanyag csomagolásokban kerülnek forgalomba. Ezen csomagolóanyagok szükségessége kétségtelen, azonban gondolni kell arra is, hogy a műanyagokból számos káros anyag kioldódhat, átkerülhet az élelmiszerbe. Az Európai Unió Bizottsága 2011-ben kiadott rendelete (2011/11/EU) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szól. Ezen irányelvben számos komponens szerepel, a legtöbb kioldódási határértékkel együtt. Kutatásaink során a 2011/10/EU-ban szereplő minél több komponensre kiterjedő, megbízható, gyors analitikai módszert fejlesztünk ki különböző élelmiszermintákra, hogy a kioldódott káros anyagok mennyiségi meghatározása megoldható legyen.
Analitikailag meghatározható a szénhidrogén-szennyeződések forrása!
Az iparosodás és a motorizáció térhódítása együtt járt és jár a környezetünkben egyre nagyobb mennyiségben megjelenő szénhidrogén szennyezésekkel. Napjaink környezetanalitikájában a vizek és talajok szénhidrogén szennyezőinek kimutatása egyre nagyobb szerepet kap. A kimutatáson túl további kérdések merülnek fel, a szénhidrogén szennyezők minőségével, lehetséges forrásával és a szennyezések korával kapcsolatban. A kérdések megválaszolására különböző analitikai módszerek állnak rendelkezésünkre, a kutatócsoport célja a szénhidrogén-szennyezések vizsgálatában alkalmazott legújabb gázkromatográfiás (Gas Chromatography, GC) és tömegspektrometriás (Mass Spectrometry, MS) módszerekben rejlő lehetőségek kutatása, valamint az analitikát megelőző sokszor oldószer és időigényes minta-előkészítési eljárások helyettesítése, azaz környezetbarát módszerek kidolgozása.
Gyermekjátékok színezékének vizsgálata
A tudomány fejlődése során számtalanszor előfordult már, hogy egy-egy korszakalkotó felfedezés esetleges káros hatásaira csak évekkel később derült fény. A minket körülvevő műanyagból készült praktikus és színes tárgyak rengeteg veszélyt rejtenek magukban. A primer aromás aminokat a mezőgazdaság, a gyógyszer-, textil-, és élelmiszeripar egyaránt előszeretettel használja. Ezek a vegyületek színezékek és műanyagok bomlása során keletkezhetnek, közülük több rendkívül toxikus, karcinogén, illetve mutagén hatású. A 2002/61/EK irányelv többek között az aromás aminokat tartalmazó készítmények forgalomba hozataláról és felhasználásának korlátozásairól szól, különös figyelmet fordítva a bőrrel és szájüreggel érintkezésbe kerülő termékekre, valamint a gyermekeket érintő kockázatokra. A gyerekek sok mindent vesznek a szájukba, így a rájuk leselkedő veszélyek feltérképezésének szempontjából kiemelkedő fontosságú ezen vegyületek kioldódásának vizsgálata színes játékokból és ceruzákból.
A fenti összeállítás valóban csak egy ízelítőt adott az EKOL fiatal kutatóinak projektjeiből, de még ez az ízelítő is korszakalkotó analitikai módszereket eredményezhet a közeljövőben.
Ígérjük, hogy minderről a laboratorium.hu is igyekszik beszámolni, akit azonban addig is érdekelnek az analitikai vizsgálatok, látogasson el bátran az EKOL honlapjára!
