Az ipari szennyvizek veszélyesebbek, mint a kommunálisak, a Föld lakosságának a 20 százaléka pedig nem jut biztonságos ivóvízhez. Óvakodjunk az interneten vásárolt gyógyszerektől, a készételek tárolására pedig lehetőleg ne használjunk műanyag edényeket. E hasznos észrevételeket és tanácsokat ezúttal nem a szakma vagy a döntéshozók képviselői osztották meg a nagyközönséggel, hanem középiskolás diákok...
A Laborkaland elnevezésű országos oktatónapban való részvétel feltételeként a felszíni vizek, a hamis gyógyszerek és a csomagolóanyagok témakörében kellett esszét írniuk. A pályaválasztás előtt álló fiatalok meglepően jól tájékozottnak bizonyultak! Az interaktív oktatónapot immár második alkalommal rendezte meg a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. közhasznú nonprofit szervezete azzal a céllal, hogy a középiskolás diákok körében népszerűsítse a természettudományokat, azon belül is a kémiát, az analitikát. A diákoknak lehetőségük adódott bepillantást nyerni egy valódi laboratórium mindennapjaiba, kísérleteztek, dolgoztak a szupermodern gépekkel, és az élményteli oktatónap remélhetőleg megerősítette őket abban, hogy érdemes ezt a pályát választani.
A részvétel feltétele egy esszé megírása volt, a szervezők ez alapján döntötték el, hogy az ország számos pontjáról jelentkező diákok közül ki vehet részt a Laborkaland programon. A diákok három kérdéskörből választhattak: Miért fontos a felszíni vizek vizsgálata? Hogyan döntjük el, hogy hamis-e egy gyógyszer? Milyen hatással vannak a csomagolóanyagok az élelmiszerekre?
A tanulók által leírtakat a laboratórium szakemberei kommentálták.
„Mindannyian szennyvizet termelünk”
A felszíni vizek vizsgálata kapcsán több esetben is egy dunai, tiszai vízitúra adta a diákelmélkedések alapját, amelyekben számos igen fontos és értékes gondolat is felszínre került. A diákok megkülönböztették a vizek fajtáit (álló és áramló, természetes és mesterséges vizeket), megemlítették a szabványokat, a környezetvédelmi hatóságok rendszeres ellenőrzéseit, illetve arra is felhívták a figyelmet, hogy a Föld lakosságának 20 százaléka nem jut biztonságos ivóvízhez. Pontosan tudták, hogy a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipari és a kommunáláis szennyvíz okozza a legnagyobb károsodásokat, illetve azt is, hogy a szerves és szervetlen szennyeződések mellett még biológiai tényezők (vírusok, baktériumok) is befolyásolják a felszíni vizek állapotát, ahogy a hősszennyezés és egyéb időjárási tényezők is.
„A felszíni vizek vizsgálata minden embert érint, hiszen mindannyian vizet iszunk és szennyvizet termelünk” – reagált a sok-sok esszében megfogalmazottakra a diákoknak tartott előadásában Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetője. „A környezetanalitikában csak nyomnyi mennyiségű anyagokra vadászunk, ami nem könnyű feladat, főleg, ha a felszíni vizek szennyezése során a káros anyagok bekerülnek a vizek üledékébe is, ahonnan a vízbe és a talajba oldódnak”. A szakember elmondta, hogy toxikus fémeket (például a higanyt), szerves szennyezőket (növényvédőszer-maradványokat) és gyógyszermaradványokat is vizsgálnak a felszíni vizekben, ám ez utóbbi kérdést a helyén kell kezelni, hiszen azt rengeteg tévhit övezi. A felszíni vizeinkből ugyanis csak nagyon kis koncentrációban lehet kimutatni a gyógyszermaradványokat (ha ki lehet egyáltalán). A modern analitikai műszerek és technika fejlődésének köszönhetően ugyan mér olyan alacsony a kimutatási határral, hogy már a nanogram/liter tartományban is detektálni lehet a vegyületeket, ám közel hétezer évig kellene élnünk ahhoz, hogy egy tablettának megfelelő hatóanyagot vigyünk be a szervezetünkbe!
Honnan tudjuk, hogy hamis a gyógyszer?
A hamis készítmény csomagolása különbözik a valóditól, címkézése eltérő, megnevezése és összetétele nem azonos az eredeti készítménnyel. Ha az eredete, származási országa, forgalomba hozója, gyártója és a hatása is különbözik, ugyancsak hamis – írta több diák is a pályamunkájában.
Tolokán Antal, a WESSLING egészségbiztonsági üzletágának vezetője azonban igyekezett helyretenni a fenti kijelentéseket: „A hamisító mindig arra törekszik, hogy a gyógyszer minél inkább hasonlítson az eredetire! Éppen ezért számos hamisítványt nagyon nehéz kiszúrni elsőre” – mondta el a szakember.
Ahogy azt számos diák is megfogalmazta, a gyógyszert a következő paraméterek határozzák meg: a hatóanyag-tartalom, a bomlástermékek, az oldószermaradékok helyes aránya, valamint az átlagtömeg, sőt még a fizikai keménység is. A jó gyógyszer kötelező adatai: a gyógyszer neve, a hatóanyag, a hatáserősség, a gyártási szám, a lejárati idő, a gyártó, a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa, és még olyan egyéb tényezők, mint például a Braille-írásos felirat vagy a vonalkód.
A hamisítás szempontjából a fogyasztóra nézve még mindig az a jobbik eset, hogy ha az adott termék nem tartalmaz hatóanyagot, mert akkor kisebb az egészségkárosodás veszélye is. Ugyan a magyar társadalomnak átlagosan csak néhány százaléka vásárol hamis gyógyszert, ám ezek a termékek folyamatosan érkeznek hazánkba: 2012-ben a NAV 500 millió forint értékű hamis gyógyszert foglalt le, néhány napja pedig 170 ezer darab hamis tablettára bukkantak a XXII. kerületben.
Ha valakiben tehát felmerül a gyanú, hogy hamis gyógyszert vásárolt, keresse meg az OGYI-t, az ÁNTSZ-t vagy a rendőrséget –mondta Tolokán Antal, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a gyógyszertárak zárt rendszert alkotnak, ebbe a láncba rendkívül nehéz hamis gyógyszert bejuttatni, úgyhogy a gyógyszertárakban nyugodtan vásárolhatunk gyógyszert.
Mindez már nem mondható el olyan nagy biztonsággal az internetről, ugyanis az ott árusított gyógyszerek döntő többsége hamis. Ezt a diákok is nagyon jól tudták. Ha valaki az interneten kíván rendelni gyógyszert, csak olyan patikáktól rendeljen, amelyek az erre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek.
Még a csomagolóanyagot is megesszük?
Igen, bármilyen furcsa, az életünk során viszonylag sok csomagolóanyag kerül a szervezetünkbe, átlagosan 300 g nyolcvan év alatt. A csomagolóanyagok vizsgálata tehát azért is nagyon fontos, mert az azokban lévő káros anyagok átkerülhetnek, beleoldódhatnak az ételeinkbe. A diákok ezen a területen is felkészültek voltak: tudták mi az a migráció (a káros anyagok ételbe vándorlása), hogy műanyag és műanyag között is jelentős különbség van, amit a csomagoláson kötelező jelezni, hogy a Biszfenol-A (BPA) a csomagolóanyagok egyik legelterjedtebb összetevője, és szerepet játszhat bizonyos civilizációs betegségek kialakulásában.
És hogy mi minden készül műanyagból? Cumisüvegek, tányérok, poharak, dobozok, kancsók, ételhordók, sportpalackok, fóliák – sorolták a tanulók, akik azt tanácsolták, hogy a már említett kioldódás miatt a diákok a készételek tárolására inkább üveg- és kerámiaedényeket válasszunk, hogy mikróban csak az arra alkalmas műanyagedényben melegítsük az ételt!
„A laboratóriumban nem csak a kész csomagolóanyagokat vizsgáljuk, hanem már azok fejlesztési fázisában is modellezzük, hogy az adott anyag alkalmas-e élelmiszer tárolására” – mondta el Rikker Tamás, az élelmiszerbiztonsági üzletág vezetője, a cég nonprofit vállalatának tudományos igazgatója.
Laborkalandozó középiskolások
A Laborkaland program a természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia népszerűsítését tűzte ki célul. A másodikos, harmadikos középiskolások még a pályaválasztás előtt állnak, a kémia (fizika, biológia) iránt érdeklődő fiataloknak talán éppen ez lehet a legjobb pillanat arra, hogy megismerkedjenek egy vizsgálólaboratórium csodálatos világával.
A csoda odabent van! – hirdeti a program jelmondata. Odabent a laboratóriumban, a fantasztikus gépekben, magában az anyagban, de leginkább az ott dolgozó emberek fejében, akik megannyi leleményes módon igyekeznek elválasztani egymástól az alkotóelemeket, molekulákat, hogy aztán megmérhessék azokat.
A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. laboratóriumába az egész országból érkeztek diákok Záhonytól Hajdúnánásig, Várpalotától Kecskemétig. Volt, aki hajnali háromkor kelt, hogy időben ideérhessen!
A diákokat röviden felkészítették az itteni viselkedés szabályaira, majd az esettanulmányokra épülő, a laboratóriumi vizsgálatokat bemutató interaktív előadásokat követően – az ebéd után – a diákok kísérleteket végeztek, amelyek során igyekeztünk megidézni Öveges professzor szellemét. Aztán körbevezettük őket a laboratóriumon, de az „idegenvezetés” mellett a diákok dolgoztak is: a legmodernebb berendezésekkel méréseket végeztek el. A nap vége felé még sok-sok érdekességet megtudhatnak a laboratóriumról, rövid kérdőívet (a Laborkaland totót) is ki kell tölteniük, végül az erre az alkalomra készült szemléletes munkafüzettel és a részvételt, a program elvégzését igazoló oklevéllel távoznak a Fóti útról.
A teljesen ingyenes programot immár második alkalommal szerveztük meg, és a sikerre való tekintettel jövő tavasszal és ősszel újra lesz Laborkaland!
Amennyiben a programmal kapcsolatban bárkinek bármilyen kérdése merülne fe, bátran keressen meg minket! Kérdését küldje el az info@laboratorium.hu e-mail címre, és mi ígérjük, hogy havi rendszerességgel megválaszoljuk azokat!
További képek a Laborkaland programról:
