Miért fontos a gabonák rendszeres mikotoxin-vizsgálata? Milyen eszközökkel történhet a vizsgálat? A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumának szakértői válaszoltak a kérdésekre. Parányi méregkeverők a Laboratorium.hu-n...
Az élelmiszeriparban régóta ismert tény, hogy az apró, toxinogén penészgombák által termelt méreganyagok (mikotoxinok) veszélyesek lehetnek az egészségünkre; ezeket a mikotoxinokat a növényeken élősködő mikroszkopikus gombák egy része a felmelegedő éghajlaton könnyebben termeli.
A mikotoxinok természetes és mesterséges környezetben egyaránt előfordulhatnak. Életben maradásukhoz olyan vegyületeket állítanak elő, amelyek egy része hasznos (pl. antibiotikum), más részük azonban az emberekre, állatokra nézve kifejezetten egészségkárosító hatással bír.
Utóbbi csoportba tartoznak a mikotoxinok, amelyek között előfordulnak vese- és májkárosító, rákkeltő hatású és hormonháztartást zavaró vegyületek, valamint idegmérgek is – mondták a mikotoxinvizsgálatok terén is élenjáró WESSLING Tudásközpont élelmiszervizsgáló laboratóriumának munkatársai, akik kiemelték: a mikotoxinok nemcsak a termelési időszakban képződnek, hanem – nem megfelelő körülmények esetében – a szállítás és a raktározás során is.
A meleg, száraz időjárás és a kedvezőtlen tárolási körülmények elősegítik a kukorica, búza fertőződését. A gombák által termelt toxinok közül legjelentősebbek az aszpargillusz gombák által termelt aflatoxinok, valamint a fuzárium gombák által termelt mikotoxinok. A 19. század során az aflatoxinok elsősorban a mediterrán éghajlatú országokban voltak jelen, napjainkban azonban már Közép-Európában és Magyarországon is veszélyforrásként tekintenek rájuk a mezőgazdasági szakemberek.
Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben elfogadható maximális koncentrációját különböző rendeletek és irányelvek szabályozzák. Az egyes rendeletek különböző értékeket szabnak meg a közvetlen táplálkozási célú, a csecsemők és a kisgyerekek által fogyasztott élelmiszerek, valamint az egyes állatfajok esetében. Azokat a határértékeket, amelyeket a nemzetközi kereskedelmi forgalomban szükséges figyelembe venni, a Codex Alimentarius tartalmazza. A cél az, hogy a szennyezést az egyes élelmiszerekben olyan alacsony szinten tartsák, amennyire az technikailag lehetséges.
A mikotoxinok a nyers mezőgazdasági termékekben és a takarmányokban előfordulva bekerülnek a táplálékláncba, például olyan alapélelmiszerekbe, mint amilyen a hús, a tojás, vagy a sajt. Kimutatásukat nehezíti, hogy a gazdanövények védekezésük részeként megváltoztathatják a rajtuk megtelepedő penészgombák toxinjait, például olyan módon, hogy azokat cukrokhoz, fehérjékhez kötik.
A laboratóriumban azonban mindent megtesznek azért, hogy a mezőgazdasági termények valóban biztonságosak legyenek, és mindenben megfeleljenek a jogszabályoknak.
A WESSLING Hungary Kft-nél például a kémiai-fizikai vizsgálataik között a mikotoxinokat is elemzik. Az elválasztástechnikai módszerek lényege, hogy a mintából homogenizálást követően a szakemberek kivonják a számukra fontos vegyületet, a kivonatot megtisztítják, alkotórészeit pedig folyadék- és/vagy gázkromatográfiás eszközökön kimutatják.
A talajból az élelmiszerekbe kerülő toxikus fémeket ICP-technikával mutatják ki; a vetőmagok genetikai vizsgálata molekuláris módszerekkel vagy tömegspektrometriás eljárással zajlik, a vetőmagok fajtaazonosságát és genetikai állapotát GMO-vizsgálatokkal állapítják meg.