Milyen kihívásokkal kellett és kell napjainkban is megküzdenie az élelmiszeriparnak? Milyen lehetőségek állnak előtte? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Felkai Beáta és Kuti Beatrix (mindketten az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának munkatársai) az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat lehutóbbi számában...

Egy iparág akkor lehet sikeres, ha a hazai piacokon és a nemzetközi porondon is helyt tud állni. Ehhez elengedhetetlen a terület sajátosságainak ismerete, valamint a kapcsolódó célirányos beavatkozások és fejlesztések – vélekednek az Eurofins Független laboratórium által szerkesztett és támogatott nagy múltú szaklap szerzői, akik már az élelmiszeripar meghatározása során is felhívják a figyelmet annak speciális helyzetére:

„Az élelmiszeripar ugyan a feldolgozóipar része, mégis teljesen más sajátosságokkal rendelkezik, mint más ágazatok. Az agrárium szerves részeként önállóan nehezen értelmezhető, ezért a teljes élelmiszerláncot érdemes elemezni és vizsgálni. Alapanyagigénye révén szimbiózisban van a mezőgazdasággal, de más iparágak teljesítménye (csomagolóanyagok, adalékanyagok stb.) is befolyásolja a működését” – olvashatjuk az Élelmiszervizsgálati Közleményekben.

Hazai és nemzetközi elvárások

Az élelmiszeripar ágazati szereplői hazai és nemzetközi elvárásokkal egyaránt szembesülnek: itthon például a fogyasztók részéről egyértelmű az igény a minőségi, lehetőleg hazai termékek széles kínálatának a meglétére, amelyhez hozzájárul a magasabb hozzáadott érték előállítására és a működési hatékonyság fokozására irányuló igény. Mindez – nem utolsósorban – az exportképességet is ösztönzi.

Nemzetközi szinten az Európai Uniós elvárások, jelenleg leginkább a Farm to Fork (F2F, Termőföldtől az Asztalig Stratégia) formálódó elemei azok, amelyek hosszú távon befolyásolják majd az ipar versenyképességét. Emellett horizontálisan, vagyis a teljes lánc mentén végigkíséri a tevékenységet a szabályozási és a finanszírozási környezet, a tudomány és az oktatás eredményei, valamint a hatóságok jelenléte.

Mit mutatnak az eredmények?

Az élelmiszeripar folyamatosan növekvő hatékonysága és eredményessége folyamatos tendencia. Nemcsak nominál értéken, de reáláron is nőttek az eredmények, az exportértékesítésnek köszönhetően az ágazat még a COVID első hullámai alatt tapasztalt nehézségek és korlátok ellenére is tudott növekedni. Mivel a vállalatok (jellemzően közepes és nagyvállalatok) mintegy ötöde végez exporttevékenységet, ezért is mondható el, hogy a foglalkoztatás 80 százaléka (a teljes ágazati árbevétel több mint 90 százaléka) ezekhez a cégekhez köthető.

Biztos exportalapot termelnek azok a szakágazatok, ahol a jó minőségű, hazai alapanyagra lehet építeni a feldolgozást: a húsipar, a tejipar, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás a leginkább érintett. Ami az élelmiszeripar támogatását illeti, azt az összetettség jellemzi: a 2020. év végén lezárt, 2014-2020 közötti időszakra jellemző, hogy operatív programokból és hazai finanszírozásból is származott forrás az ágazat számára.

Milyen kilátások állnak az iparág előtt?

Az iparfejlesztés során a legfőbb cél az, hogy biztosított maradjon az élelmiszerek kiváló minősége, ugyanakkor visszaszorítsák a rossz, gyenge minőségű termékeket. A vásárlói tudatossághoz és felelősségvállaláshoz hiteles forrásból származó tudnivalók szükségesek, ebben nyújt segítséget a Magyar Élelmiszerkönyv, amelynek egyik fő célja az iránymutatás a gyártók és a fogyasztók irányába egyaránt. Emellett 2019-ben megkezdődött a Digitális Élelmiszeripari Stratégia kidolgozása, amelynek keretein belül tárcaközi szintű együttműködéssel, egyetemi és egyéb tudományos szakmai műhelyekkel, érdekképviseletekkel és szakmai szervezetekkel közösen készült egy általános felmérés az ágazat jelenlegi digitális helyzetéről, meghatározásra kerültek a beavatkozási pontok és a cselekvési irányok – ezek hatása a következő években mérhető majd.