Az élelmiszerek fizikiai-kémiai, mikrobiológiai, molekulárbiológiai vizsgálatainak területén több, mint 30 éves szakmai múlttal és óriási tapasztalattal rendelkező Eurofins Food and Feed Testing standjánál az érdeklődők számos más témában is kérdezhetik a szakértőket, például az allergénekről, a növényvédő szerekről vagy éppen a csomagolóanyagokról.Ez utóbbi témában szakmai konferenciát is szerveznek március 6-án, 11 és 14 óra között. A a CSAOSZ-szal közösen tervezett Régi és új kihívások – a csomagolóanyagokra, csomagolásokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályozások változásai, szakmai újdonságok, érdekességek című tanácskozáson többek között részletes előadást hallgathatnak meg az újrahasznosított csomagolóanyagokból az élelmiszerekbe oldódó új, vizsgálandó, veszélyes vegyületekről, a jogi szabályozásról és a vizsgálati módszerekről.

Egy ember az élete során akár 30-40 dkg, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet (monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat) fogyaszt el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, a vegyületek pedig károsíthatják az emberi anyagcserét és a hormonháztartást szabályozó szerveket (hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, valamint karcinogének lehetnek).A fent említett komponenseket és még sok egyéb összetevőt az európai és a hazai szabályozásnak megfelelően rendszeresen vizsgálják az arra alkalmas akkreditált laboratóriumokban, a hatóságok pedig rendszeresen ellenőrzéseket végeznek.

Miért fontosak ezek a vizsgálatok?A monitorozandó vegyületek nagyon ártalmasak: rákkeltők, vagy egyéb akut, illetve krónikus problémákat okozhatnak. A benzol például rákkeltő, míg a hexán idegrendszeri problémákat okoz – hogy csak kettőt emeljünk ki a súlyos egészségkárosodást okozó anyagok listájáról. A BEM-vizsgálatok azért rendkívül fontosak, mert általuk kiderülhet, hogy a dolgozók egészsége károsodik, márpedig amennyiben ez bizonyíthatóan azért van így, mert a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, és ezáltal egészségtelen munkakörülményeket teremt, súlyos jogi következményekkel is szembe kell néznie – mondta el a Laboratorium.

1980-as bevezetése óta a kapilláris elektroforézis (CE) az egyik leghatékonyabb technikának bizonyult, amelyet a biogyógyszerészeti iparban a biomolekulák, például fehérjék, peptidek, monoklonális antitestek (mAbs) és nagy molekulatömegű poliszacharidok jellemzésére és minőségellenőrzésére (QC) alkalmaznak.A CE eredendő előnyei mellett, mint például a nagy elválasztási hatékonyság, a nagy felbontás, az alacsony mintatérfogat-igény, a rövid elválasztási idő és a teljes automatizálhatóság, vonzó lehetőségeket kínál sértetlen nagy molekulák hatékony elemzésére, és információt nyújt a biofarmakonok izoformáiról, bomlástermékeiről és szennyeződéseiről, valamint a töltés heterogenitásáról.Idővel a CE a nagy teljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC) kiváló kiegészítőjévé vált, és sok esetben a hagyományos lemezes gélelektroforézis módszerek, mint például az SDS-PAGE és az izoelektromos fókuszálás (IEF) automatizált és mennyiségi meghatározásra alkalmas helyettesítőjévé is fejlődött.

Örökké élő, veszélyes anyag bukkant fel a TiszábanHírhedt vegyületet azonosítottak a PET Kupa és az Eurofins közös laboratóriumi felmérése során: az örökéletűnek is nevezett PFAS-vegyületeket széles körben alkalmazzák az iparban: ezekkel impregnálják a ruhákat, az edényeket, felhasználják azokat a csomagolóanyagoknál, és nem létezne nélkülük tűzoltóhab sem. Mégis veszélyesek. Ugyanis rendkívül lassan (talán soha sem) bomlanak le teljesen a természetben, éppen ezért súlyos környezetvédelmi problémát okozhatnak.

Csokiból csakis a legjobbat!A kakaócserje termésének, a kakaóbab húsának örleményéből készül a kakaópor, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. A szárított kakaóbabban körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom.